2012/02/26

Csendes demonstrációk a Malévért

Nehezen adja fel a reményt a magyar repülőszakma, a családok, a repülésbarátok, és ez így van jól.
 
Szervezkednek, emlékeznek, demonstrálnak, ötletelnek, csak egy dolog nem akar menni: elbúcsúzni a repüléstől, a nemzeti légitársaságtól. Bizonyság erre a szombati esemény, a facebookról indult gyertyagyújtás is, amely a szeles  időjárás miatt végül igazi élő gyertyás sorfallá szerveződött a repüléstörténeti skanzen szomszédságában.



A különböző cégterületekről érkezett mintegy 150-200 főnyi csoport kezdetben a reptéri bekötőút mellett sort alkotva őrizte a mécseseket az intenzív szélben, rendőri biztosítás mellett.. 



Végül a kitartóbbak a terminálépülethez vonulva telepítették szélcsendesebb helyre gyertyákat, amelyek a rögtönzött kis emléklap szerint még mindig inkább a reménység lángjai, mintsem a visszavonhatatlan búcsúé. A hangulat is valamivel oldottabb volt, mint a békemenet idején.  
(Krasznai Krisztinának köszönjük a képeket)


Vasárnapra viszont a virtuális repülés barátai, vagyis az interneten működő szimulátoros közösség, a EuropeanExpress légitársaság tagjai szerveztek egy igazán békés, de annál szimpatikusabb tiltakozó "akciót". Ők a késődélutáni óráktól kezdve "repülik haza" a flotta gépeit.

A járatfoglalásokat ezen a linken lehet megtenni. A virtuális Malév gépek Shannonból, Torp-Sandefjordból, Dublinból és Tel Avivból indulnak 1600Z / 1700LT időben.
  UPDATE: a lezajlott esemény képei ITT>>

2012/02/24

Apa és lánya vitte az utolsó aktív Malév gépet... (HA-LQC)

Nem igazán tudunk és nem próbálunk okosakat írni. Ez most egy jó ideig mindenképp az utolsó Malév járat volt, még ha nem is "igazi" csak úgynevezett ferry flight, vagyis átrepülés. A Q400-ast Edina első tisztként, édesapja Leposa Attila kapitány, mint a gép parancsnoka vitte vissza a bérbeadónak.


Nagyméretű képekkel illusztrált cikk az airportal.hu oldalon, IDE KATTINTVA olvasható! (fotó Ispán Tamás /ispi)

Edina az LQ-Charlie jobb egyeséből Horváth Charlie dalával búcsúzott az éterben. Tisztelet érte, hogy ezt a pár sort kibírta torokkal ... Köszönjük!

AIRportal.hu - MAH5720 Utolso Malev elkoszones / Nezz, nezz az eg fele... by AIRportal.hu
 


 Az útról videóriportot készített a NOLTV, ezt  IDE KATTINTVA nézhetitek meg eredetiben, cikkel együtt  (fotó: Reviczky Zsolt)

  

2012/02/22

Kedves Malév család!

A fenti megszólítás szándékunk szerint mindenkihez szól, aki belülről vagy kívülről szerette, szívügyének tekinti ma is a Nemzeti Légitársaságot. Ezt a blogposztot most tegezősre vesszük, mert érzésünk szerint család része mindenki, aki munkatársa volt a Malév csoportnak és az is aki "csak" barátja. 

 
Aki követi a blogot, jól láthatja, hogy erőforrásaink és teljesítménykorlátaink igen végesek, lévén a blog teljesen ingyenes, ténylegesen nonprofit felület. Sosem helyeztük a mennyiséget a minőség fölé. Nincs webáruházunk, nincs előfizetésünk, légiipari jótevőnk, reklámozónk, és ez jelen helyzetben előny, mert senki részrehajlási igényét nem kell kiszolgálnunk. 
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy imádjuk a repülést, a repülőteret, szeretjük az utasokat, kerozinszagot, a visszhangot az utascsarnokban és a hangárban, a dübörgést a pályán. Szeretjük persze a repülőgépeket, csak hát - ahogy az ismeretlen műszaki kolléga írta - a kékfarkúakat jobban...

 
Némelyik szerzőnknek, önzetlen segítőnknek vannak mély maléves gyökerei, másoknak egyáltalán nem.  Ugyanakkor azt is láthattátok, hogy a Malév cégcsoport ügye kedvéért mostanában teljesen félretettünk minden független témát, ami persze nem maradhat így örökre. Kerestük a megbízható forrásokat, próbáljuk kiszűrni a politikai iszapbirkózás sarából az információkat, és sokszorosát dolgozzuk fel azoknak anyagoknak, mint amit végül a lapra kiteszünk. Ritkán írunk hírt elsőként, cserében nem is vagyunk pletykalap. Több forrásból megnézzük ugyanazt a témát, mert így lesz a dologból hitünk szerint egy jó tükör, ha nem is lesz így a kép mindig ragyogó és örömteli, nem mutatjuk feltétlenül azt, amit a szemlélő látni akar.

A leállás óta "gyászruhát" öltött a blog grafikája, ami persze nem véletlen. Addig így fog maradni, míg az ország zászlós légitársaság nélkül marad. 

Nem kiáltunk nemzethalált és nem gyászoljuk, nem szépítjük meg a hibákat sem. De nem mehetünk el egy nagyon mély főhajtás nélkül azok mellett akik valóban jól, elhivatottan, hozzáértően dolgoztak a cégért valaha is - fedélzeten, íróasztalnál, betonon, hangárban, operatív helyiségekben, külképviseleten, raktárban, vezetői székben, utaspultban, partvist tolva, targoncát vezetve, vagy épp valamelyik értetlen főhivatalnokkal szemközt ülve, gyöngyöző homlokkal magyarázva, hogy mi is egy légitársaság valójában. Hogy a cég egyáltalán eddig túlélte azt, amit egyes fontos tulajdonosi és kereskedelmi döntések és nemdöntések okoztak, nos az főképp nekik köszönhető, és megtisztelő feladat tisztábbá tenni róluk a képet, ami az utókornak fennmarad. 
Nekik - Nektek nincs mit szégyellni.  Sem most, mikor nekiláttok munkát keresni, sem évek múlva, mikor még mindig Presser Pici Malév szignálja lesz a csengőhangotok, és azoknak sem, akik ugyan maradnak a repülőtéren, de olykor kipillantva az előtérre reflexesen még a kék-fehér flottát keresik a betonon.
 

A valóság persze az, hogy lassacskán a pálya mellett árválkodó lízingelt Q400-as is szárnyra kap. Az utolsó üzemképes Malév festésű nagymadár pedig egyelőre a korhű "egyenruhát" viselő HA-LIX lesz. 
 

Az idei Utazás Kiállításon pedig a Malév egy megszokott méretes stand helyett a második szakmai nap konferenciatémájaként fog megjelenni. 

A flotta távozása után maradt csendben a magunk részéről megpróbálunk kicsit hátrébb lépni és összefüggéseiben átnézni a Malév csoport politikai - stratégiai - kereskedelmi vesszőfutását.

Emiatt most új, külön rovatot indítunk a Malév ügynek, és az utóbbi időben megjelent említésre méltó publikációk elemzése mellett megkezdjük a rendszerváltás óta történt Malév események nyugodtabb tempójú feldolgozását. 

Nyilván láttátok korábban is, hogy pártfüggetlen módon értékelünk mindenkit, aki a Magyar  Államot mint gazdát megtestesítette. Ugyanígy igyekszünk eljárni az egymást sűrűn követő cégvezetők esetében is. Láttunk és még látni fogunk pár összefoglalót a Malévről, amelyeket alapjában a sajtó készít a saját szemüvegén keresztül. Könyv is készül, ennek tartalmát nem ismerjük. Bízunk benne, hogy rácáfol a megérzéseinkre és arra a tapasztalatra, amit a Malévről festett leegyszerűsítő sajtóképek eddigi sorozata általában jelent.

Biztosan emlékeztek, olykor mennyit torzítottak a megítélésen az országos sajtóipar "jólértesült", vagy épp pártszínek szerint félrenéző  munkásai, szenzációhajhász hírügynökségek, folyosói pletykákból lett "források" közlői, vagy a valós szakmai problémákat átlátni nem akarók. Ebből nyilván méretes archívumok gyűltek össze. Már most olvashatók komoly tárgyi és időrendi tévedések a "visszaemlékezésekben", a témát tehát igen óvatosan kell kezelni.

Mi nem vállalkozunk könyvszerkesztésre, de egy párrészes összefoglalóra igen. Ebbe azonban nem emelünk be újságcikkeket, ugyanakkor céges sajtószóvívői közleményeket sem. Igyekszünk több szakember bevonásával objektív módon végigmenni mindazon, amit egyikünk-másikunk igencsak tűzközelből láthatott az elmúlt időszakokban, és átnézzük azokat a kereskedelmi baklövéseket is, amelyekkel sikerült a céget lejtmenetben tartani. A cél nem a bűnbakkeresés, hanem a folyamatok megértése - megértetése. Stratégiai léptékű hibákat persze bőven találunk kerítésen belül is. Nem lehet mindent a tulajdonosra hárítani. Ha munkánk eredményeképp kirajzolódik egy megérthető történet, esetleg valami tanulságféle, akkor nem dolgozunk feleslegesen.

Emellett viszont visszatérünk a napi aktualitásokhoz is a nemzetközi porondon, és folytatjuk a korábban megkezdett témákat.
Fél szemmel azonban a még megmaradt hazai szakmai forrásaink mellett a nemzetközi szaksajtó magyar vonatkozású híreit is figyeljük. Tesszük ezt egy reményeink szerint mihamarabb bekövetkező pozitív fejlemény reményében.

2012/02/20

MALÉV X-akták - Elszálló és megmaradt remények


Még itthon a LOB (Fotó: Samu Ádám / AIRportal.hu)

A HA-LOB is kirepült Shannon Szabadterületen fekvő repülőtérre (ami egyébként nem ILFC telephely) Háttérben az Air Atlanta műszaki bázisa. (fotó: shanairpic)

Immár több mint két héttel a leállás után folyamatos szócsaták tárgya a nemzeti légitársaság, ugyanakkor kósza hírek röppennek fel a Vnyesekonom bankkal és/vagy az Emírségekkel folytatódó tárgyalásokról, melyek a Malév ügyéről is szólnak. Sajnos erről egyelőre semmit nem tudni. Annak objektív lehetősége az idő előrehaladtával sajnos egyre távolabb kerül, hogy valaki közvetlen üzleti alapon indítson egy új légitársaságot a Malév helyén.
 
Ő marad: HA-LNA - A Canadair CL-600 sorozatból összesen 5 db szolgált a flottában.  Mamár A CRJ100/200 változatot is nehezen viszi a piac.
Szintén felröppent a bulvárban, hogy hajdanán Canadair CRJ-kkel fuvarozó, ma is létező (?!) Malév Express jogán indulna újra a nemzeti légifuvarozó.

Valójában a Malév Express Kft.-ből 2005 végén Malév GH Földi Kiszolgáló Kft. lett - azonos cégjegyzékszámmal - mely mindössze a 2006 szeptemberi törlésig élt, helyére pedig a Malév GH Zrt. lépett Malév tulajdonban. A HA-LNA lajstromú Canadair pedig csendben amortizálódik.

Ugyancsak körözött egy hír, miszerint a Shannonba repült flotta egy ideig a cég sorsára várna. Viszonylag hamar kiderült, hogy a mamár gazdaságosan nemigen üzemeltethető 737-600-asok Arizonába repültek, ahol megint csak a sajtó szerint feldarabolják őket.... A valóságban ezt szétszerelésnek hívják, lévén a gépek teljesen üzemképesek, alkatrészeiket, részegységeiket pedig a hatóságok által előírt módon tovább lehet üzemeltetni. Ők tehát más gépekben fognak tovább élni.
Még így is maradt egy szalmaszál, hogy a 600-asok mindenképp mentek volna a flottából, a többi gép esetleg még mindig a magyar visszarepülést várná. Nos ezzel is ütköznek a rideg tények, lévén az első 800-as (HA-LOU) is elindult Shannonból, igaz, ő nem bontásra, hanem átfestésre az új bérlő számára.
 
HA-LOU - B737-800
Az X-akták része a tisztázatlan jogviszponyú, jelzáloggal terhelt Boeing 767-200ER is. A CRJ mellett, mint "saját" gép - ő is itt marad. Abba nem is szeretnék belegondolni, mi lesz vele, ha nem éri meg senkinek repképessé tenni...
Nem tud visszarepülni így: Bombardier DASH-8 Q400. Nem a típussal van baj, hanem a példányokkal, amiket látszólag olcsón be tudtunk szerezni (Fotó: Samu Ádám / AIRportal.hu)
Miben reménykedhetünk és miben nem?

A kétdarabos gépparkban a fentiek szerint különösebben nem. A CRJ 200-as szóbajött mint kormánygép, ám ahhoz alapos felújításra lenne szükség és minimum egy full-business székezésre. Menetrendi járatokra azonban a típus szintén nem nagyon alkalmas manapság. Ennek oka a 737-500/600 típusokhoz hasonlóan az, hogy a rövid gépen a fajlagos üzemköltség ülésre vetítve a folyamatos áremelkedések óta magas.
A politikai adok-kapok közben viszont annyit látni, hogy valószínűleg mindkét parlamenti oldal ráébredt, hogy a nemzeti légitársaság hiánya komoly (és drága) másodlagos problémákat okoz. A repülőtér fejlődése is egyelőre megtorpan. Ez lehet akár katalizátor is a döntéshozásban.

Emellett viszont egyelőre nem látni, hogy a "megbízható" ír fapados a minőséggel is szeretné-e "lenyomni" az üzlet tisztaságáért harcoló, chanell-szigeteki/máltai/svájci ...stb. "segítőkész" magyart. Az árverseny vagy gyors kifulladáshoz, vagy minőségromláshoz fog vezetni vélhetően, ami jól jöhet pl a német desztinációkon a Germanwings, vagy a "féldiszkont" AirBerlin számára. Mindez azt is jelenti, hogy vélhetően fog maradni egy permanens hiány több egyéb irányból a megfelelő átszállókat generáló járatokban, de jelenti azt is, hogy a Malév csoportból távozók elhelyezkedését közel sem garantálja a külföldiek kapacitásnövelése. Nem látni azt sem, hogy a Malév pótlásának ügye szándékos időhúzás miatt akadozik, vagy egyszerűen ma sem képes többre a politika a légiközlekedésben, mint az elmúlt 25 évben, netán a valódi szándék is hiányzik.

A magyar repülőszakemberek, pilóták egy része viszont külföldön nem akar/tud elhelyezkedni, családot elköltöztetni...stb. Ez jelenleg még potenciált jelent, illetve egyes források szerint egyfajta készséget, hogy pl. a pilóták anyagilag is részt vállaljanak egy jóval kisebb cég beindításában. A kabinszemélyzet (utaskísérők) komoly hányada szintén kivár. Ha viszont a Malév felszámolása közben eladják a maradék Malév leánycégeket, egy új zászlós légitársaság indítása mindenképp nehezebb lesz. A karbantartás, és a kiszolgálás egy új cég számára rosszabb feltételekkel indulhat, főképp, hogyha még az egyébként nyereséges Aeroplex (ACE) javítócég is bedől. 
Ugyancsak problémás, hogy a megmaradt repülési jogokkal mit kezd az állam.. 
Mindettől függetlenül is az útvonalhálózatot csak fokozatosan fogja tudni felépíteni az új cég, ha lesz ilyen. Sajnos ez már ebben a pillanatban is igaz, és a helyzet az idő múlásával rosszabbodik.
Visszatérve a cikk elejére: nem kizárt viszont, hogy az arab iparági befektetők látnak fantáziát egy ilyen irányú beruházásban, különösen ha azt tekintjük, hogy légitársaságaik elképesztő mennyiségű repülőgép vásárlásába invesztálnak be, ugyancsak megkezdték az "előretolt" befektetéseket, és nem is különösebben próbálják titkolni, hogy az európai piacokra is igyekeznek agresszíven belépni. Az egy különösen érdekes kombináció, ha a jövedelmezőség csökkenése miatt bajba kerülő, eladósodott Hochtief számára érdektelenné váló Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetése szintén adásvétel tárgya lesz. Esetleg egy kézbe is kerül egy újrainduló nemzeti társasággal ahogyan a Hainan csoport esetében ez meg is történhetett volna. Viszonylag közelről láttunk már olyat is, hogy a szükséges EU-konform tulajdonosi struktúra "előállítható"....

Nem látszanak tehát biztos forgatókönyvek csak konspirációs teóriák. Érdemes figyelni a folyamatokat, és az optimizmust ehhez igazítani....
 
Trikó Nick

2012/02/16

EU vizsgálat a Wizz támogatása miatt - egy csendben zajló ügy részletei...

2011 májusában értesítette Romániát az Európai Biztottság, hogy a Wizz állami támogatása ügyében eljárást indít. Pár eldugott rövid híren és a Wizz cáfoló nyilatkozatán kívül nem láttunk részleteket a sajtóban, pedig az ügy igen tanulságos.

Mi a Malév utáni ferihegyi helyzet kapcsán említettük előző cikkünkben. Három szempontból érdekes az EB vizsgálat.

Az egyik természetesen, hogy a Wizz vezetője a Malév támogatása miatt indított hasonló eljárást. Az ex-maléves Wizz vezért ugyanis felháborította az ilyen támogatás tisztességes piaci versenyt torzító mivolta...
A másik vonatkozás, hogy a napokban került elő a turisztikai és egyéb célú esetleges támogatások ügye a Malév csődje után fennmaradt piaci szereplők esetében.
A harmadik, hogy az ügy kapcsán élesen felszínre került a gyanú: a temesvári repülőtér saját maga által is kétséges módon igénybe vett állami támogatásból finanszírozta a Wizz támogatását. Tette ezt az EB első értékelése szerint olyan A320-hoz "testre szabott" szabályokon keresztül, ami nemcsak a bejelentő, kisebb gépekkel (Saab, Fokker) repülő Carpatair esélyeit csökkentette, de összeegyeztethetetlen az EU belső piaci rendszerével. Emellett a vizsgálat kiterjed egy egyelőre homályos marketingszerződésre is, amelynek fejében nem tudni, mit teljesített a Wizz, ugyanakkor a repülőtéri hatóságok nem kértek be a cégtől a marketingszerződés árának megfelelő 2,6 millió EUR-nyi illetéket.

Az érintetteknek múlt októberig volt lehetőségük a megindult vizsgálat alapján észrevételeket tenni az EB-nek.
A Bizottság pedig kilátásba helyezte a támogatások határozati úton való visszafizettetését.

Előzmények:

A támogatással kapcsolatos első eljárásban még 2010 augusztus 30-án hozta meg azt  az ítéletet a Temes megyei Törvényszék, mely szerint a társaság állami támogatásban részesült a Temesvári Repülőtéren keresztül, ami ellenkezik a belső piaci szabályokkal.

Az ítélet szerint Wizz Air légitársaság 85 százalékos kedvezményt élvez a repülőtéri illetékek területén, amelyet más légitársaságok nem kapnak meg Temesváron. Mivel a temesvári repülőtér 80%-os többségi tulajdonosa a román állam, a Wizz Airnek nyújtott kedvezmény állami támogatásnak tekinthető.
A Wizz Air határozottan cáfolt, illetve bejelentette, hogy a repülőtér megfellebbezte a romániai bírák ítéletét.  A Wizz Air szerint a Törvényszék döntése meghozatalakor nem vette figyelembe a repülőtérnek azokat a bevételeit, amelyek a repülőtéri illetékek kiszabása nyomán keletkeztek. Ezek a bevételek elsősorban a repülőtér utasforgalmának jelentős megnövekedése nyomán keletkeztek, amihez a Wizz Air döntő módon hozzájárult az utóbbi 3 évben. Az akkori wizz közlemény szerint a belföldi járatokat üzemeltető légitársaságok is élveznek különféle kedvezményeket a temesvári repülőtéren.

A hajdani HA-LMC lastromú Fokker 70-es. Természetesen ő is, de a Carpatair F100-asai is kisebbek, mint a  kedvezményhez előírt 70 tonna MTOW. A Wizz lapján olvasható adatok alapján viszont az ő A320-asaik max. 71,5 tonnásak.... Ilyenek a véletlenek .... (foto: Roberto Bianchi)
 
A Carpatair az ítélettel a kezében fordult az Európai Bizottsághoz 2010 szeptemberében, lévén úgy értékelte, hogy a Wizz és a repülőtér közti megállapodások a Carpatair piaci kiszorítására is alkalmasak. A panasz két intézkedést említ: a repülőtér és a Wizz Air között 2008-ban létrejött marketingmegállapodást és a 2010 augusz­tusában bevezetett kedvezményes repülőtéri díjakat. 

2011-májusában értesítette az Unió Romániát az eljárás megindításáról, majd szeptemberben az EU hivatalos lapjában összefoglalóban közölte az ügyet és az észrevétel bekérő felhívást, amire a feleknek egy hónapjuk volt reagálni.

Az összefoglaló illetve felhívás szövegét itt kivonatosan közöljük, az eredeti eur- lex link a bejegyzés alján található.

AZ  ELJÁRÁS 
 
2010.  szeptember  30-i  levelében  a  Wizz  Air  egyik  versenytársa az  európai  légi  közlekedési  piacon  (a  továbbiakban:  a  panaszos) panaszt  nyújtott  be,  azt  állítva,  hogy  a  román  hatóságok  jogel­lenes  állami  támogatást  nyújtottak  a  Wizz  Air  Hungary  Légi­közlekedési  Kft.  (a  továbbiakban:  Wizz  Air)  részére  a  temesvári repülőtér  vonatkozásában.

A  panaszos  az  intézkedés  felfüggesztését  és  a  visszafizettetés elrendelését  kéri.

AZ  INTÉZKEDÉSEK  ISMERTETÉSE 
 
A  panasz  két  intézkedést  említ:  a  repülőtér  és  a  Wizz  Air  között 2008-ban  létrejött  marketingmegállapodást  és  a  2010  augusz­tusában  bevezetett  kedvezményes  repülőtéri  díjakat. 

A  rendelkezésre  álló  információ  alapján  a  Bizottság  úgy  hatá­rozott,   hogy   2007-re,   2008-ra   és   2010-re   vonatkozóan   is elemzi  a  repülőtéri  díjszabást,  többek  között  a  kedvezményekre vonatkozó  szabályozást.  A  Bizottság  azt  a  tényt  is  megvizsgálja, hogy  a  Wizz  Air  még  a  2009.  októbertől  2010.  februárig  tartó időszakra  kiszámlázott  repülőtéri  díjakat  sem  fizette  ki. 

A  román  hatóságok  szerint  a  Wizz  Air  számára  a  marketing­ megállapodás   alapján   esedékes   marketingdíj   még   nem   került kifizetésre.  A  repülőtér  azonban  mindeddig  nem  kérte  a  repü­lőtéri  díj  kifizetését,  amely  a  vonatkozó  időszakban  megegyezik a  marketingdíjjal.

A  2007-es,  2008-as  és  a  2010-es  díjszabásban  különböző  díjat számítanak  fel  a  nemzetközi  és  a  belföldi  járatok  utasai  után;  a nemzetközi  járaton  magasabb  az  utasdíj.  A  2007-es,  2008-as  és a  2010-es  díjszabásban  megkülönböztetik  az  átszálló  és  a  tran­zitutasokat  is.

A  2007-es  diszkontdíjszabás  szerint  a  kedvezmény  mértéke  a leszállások  számával  arányban  nő,  legfeljebb  85 %-ig.  A  2008-as diszkontdíjszabás   ugyanezen   az   elven   maximálisan   70 %-os
kedvezményt  nyújt,  és  emellett  a  beszálló  utasok  éves  számától függően  további  maximum  30 %  kedvezmény  adható. 

A  2010-es  díjszabás  úgy  módosítja  a  2008-ast,  hogy  a  70  tonna maximális    felszállósúlyt    meghaladó    légi    járművek    esetében biztosít   a   beszálló   utasok   havonta   számított   száma   alapján legfeljebb  85 %  kedvezményt. 

Új  szereplők  számára  és  új  úti  célok  esetén  mindegyik  díjszabás korlátozott  ideig  kedvezményt  nyújt. 

(....)

AZ  INTÉZKEDÉS  ÉRTÉKELÉSE 

A  Bizottság  megvizsgálta,  hogy  az  alábbi  intézkedések  a  temes­vári  repülőtérnek  nyújtott  állami  támogatásnak,  illetve  a  temes­vári  repülőtér  által  a  Wizz  Airnek  és  a  repülőteret  használó  más légitársaságnak  biztosított  kedvezménynek  minősülnek-e:

a)   a  temesvári  repülőtérnek  nyújtott  éves  működési  támogatás;
b)  a  2007-es,  2008-as  és  2010-es  légiforgalmi  tájékoztató  kiad­
ványban  (AIP)  szereplő  repülőtéri  díjak;
c)   a  2007.  jún.  7-i  AIP  szerinti  kedvezmények;
d)  a  Wizz  Air  és  a  temesvári  repülőtér  közötti  2008-as  megál­
lapodás;
e)   a   2008.   október   23-án   közzétett   2008-as   AIP   szerinti
kedvezmények;
f)   a   2010.   augusztus   26-án   közzétett   2010-es   AIP   szerinti
kedvezmények;valamint
g)  a  Wizz  Airnek  a  2009.  október  és  2010.  február  közötti
időszakra  kiszámlázott  repülőtéri  díjak  beszedésének  halasz­
tása.

A  rendelkezésre  álló  információk  alapján  a  Bizottság  előzetesen arra  a  véleményre  helyezkedik,  hogy  a  temesvári  repülőtér  az éves   működési   támogatás   nélkül   nem   jövedelmező,   mivel   a román  hatóságok  által  küldött  információk  alapján  egyértelmű, hogy  az  éves  működési  támogatás  összege  meghaladja  a  repü­lőtér  éves  nyereségét.  Ezért  a  Bizottságnak  kétségei  vannak  azt illetően,  hogy  a  piacgazdasági  befektetői  próba  kritériumai  telje­sülnek-e   ebben   az   ügyben.   Ebben   a   szakaszban   a   Bizottság előzetes   álláspontja  szerint   a   temesvári   repülőtérnek   nyújtott éves  támogatás  működési  támogatásnak  minősül,  amely  csök­kenti  a  repülőtér  üzemben  tartójának  folyó  kiadásait.  A  Bíróság ítélkezési  gyakorlata  szerint  az  ilyen  működési  támogatás  össze­egyeztethetetlen  a  belső  piaccal.

A Bizottságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy a 2007-es, 2008-as és 2010-es díjszabásban biztosított kedvezmények  támogatásnak minősülnek-e. Úgy tűnik, hogy a fentiekben  ismertetett díjszabások konkrét légitársaságokat előnyben részesítenek, így ezeknek a többi légitársasággal szemben ugyanazért a szolgáltatásért kevesebbet kell fizetniük. 
A román hatóságok mindeddig nem küldtek a megkülönböztetést indokló költség- haszon elemzést. A küszöbértékek és a maximális kedvezmény mértéke bizonyos esetekben önkényesnek és túlzónak tűnik.

A Bizottságnak a Wizz Airrel kötött 2008-as megállapodás tekintetében is kétségei vannak azt illetően, hogy az támoga­tásnak minősül-e. A megállapodás révén a repülőtér számos kötelezettséget vállal a Wizz Airrel szemben, például marke­tingdíj fizetésére. Semmi nem bizonyítja, hogy e megállapodás teljesíti a piacgazdasági befektetői próba követelményeit.
A marketingdíjjal kapcsolatban a román hatóságok elismerték, hogy a Wizz Air nem fordít kellő figyelmet a megállapodásra, és hogy lehetetlen felmérni az intézkedés hasznát. 

(....)

A  Bizottság  előzetes álláspontja   ebben   a   szakaszban   az,   hogy   a   támogatás   nem
összeegyeztethető  a  2005.  évi  légi  közlekedési  iránymutatással, mivel  különböző  utasdíjat  számolnak  fel  a  nemzeti  és  a  nemzet­ közi  járatokra, a  kedvezményeknek  csak  egy  része  vonatkozik  új útvonalakra,  azonban  az  új  útvonalakra  vonatkozó  kedvezmények  sem  degresszív  jellegűek. 

A  Bizottság  előzetes  álláspontja  szerint  a  2,6 millió  EUR  repü­lőtéri  díj  beszedésének  elmaradása,  amire  a  román  hatóságok nem   adtak   magyarázatot,   állami   támogatásnak   minősül.   Úgy tűnik,  hogy  az  intézkedésre  az  EUMSZ-ben  meghatározott  kivé­telek    sem    vonatkoznak.    Ennélfogva    a    Bizottságnak    súlyos kétségei  vannak  a  támogatás  belső  piaccal  való  összeegyeztethe­tőségét  illetően. 

Ebben   a   szakaszban   a   Bizottság   azt   az   előzetes   álláspontot képviseli,  hogy  a   szóban   forgó   ügyre  alkalmazható  a   felfüg­gesztés  és  a  visszafizettetés.  
 A  Bizottság  tehát  felkéri  Romániát, hogy  a  659/1999/EK (  1  )  rendelet  11.  cikkének  (1)   bekezdése értelmében   nyújtsa   be   észrevételeit   tekintettel   arra,   hogy   a Bizottság   határozatban   kötelezheti   Romániát   a   2010-es   AIP- ben  foglalt  szabály  felfüggesztésére,  amely  szabály  a  70  tonna maximális     felszállósúlyt     meghaladó     légi     járművek     esetén 72–85 %  további  kedvezményt  nyújthat  a  repülőtéri  díjakra.  Ez a  láthatólag  csak  a  Wizz  Airnek  hasznos  további  kedvezmény első  látásra  nem  elegendő  a  repülőtér  költségeinek  fedezéséhez,
tehát  ténylegesen  megkülönböztető  jellegű.
  
A  Bizottság  arra  is felkéri  Romániát,  hogy  a  659/1999/EK  rendelet  11.  cikkének  (1) bekezdése  értelmében  nyújtsa  be  észrevételeit  tekintettel  arra, hogy  a  Bizottság  határozatban  kötelezheti  Romániát,  hogy  fizet­tesse  meg  a  Wizz  Airrel  a  Wizz  Air  temesvári  működésének megkezdésétől  számítva  a  2008-as  megállapodás  lejártáig  tartó
időszakra   vonatkozó   fennmaradó   repülőtéri   díjakat,   valamint fizettesse  vissza  a  2010-es  AIP-ben  foglalt  szabály  szerinti  támo­gatást,
  ami  a  70  tonna  maximális  felszállósúlyt  meghaladó  légi járművek  esetén  72–85 %  további  kedvezményt  biztosít  a  repü­lőtéri  díjakra. 


Az eljáráshoz kapcsolódó fenti észrevételi felhívás az eljárásértesítővel együtt az Európai Unió  hivatalos lapjának 2011 szeptemberi számában  olvasható teljes terjedelemben.

Élet a Malév után - Ferihegyi "kerékvágások" közelről ...


A szakma egy része gyorsabban, mások lassabban ocsúdnak fel a Malév bedőlése után, bár a piac folyamatosan lép, formál és formálódik a ki sem alakult helyzetben. Tömören kb. így lehet leírni, ami a napokban zajlik.
A sajtóban nemigen válnak szét a vélemények a tényektől: minden és mindennek az ellenkezője is megjelenik. Ezzel csak a bizonytalanság növekszik a dolgozókban, utasokban, utazási és közlekedési szakmában, és ez csak ártani tud.

Meglepő (vagy nem), hogy a különböző kormányok folytatólagos felelősségét is firtató írások megjelenését is immár az alternatív "sajtópótló" felületek vállalják. A múlttal kapcsolatosan a nolblogos "szomszéd" Egek ura blog felkérés alapján jelentetett meg egy - ha nem is teljesen objektív, de erősen informatív elemzést.
Varga Gábornak, a blog szerkesztőjének rövid bevezetője tökéletes és fontos kiegészítője az írásnak, amellyel külön bejegyzésben foglalkozunk.


Eközben az elmúlt héten a hajdan szebb időket látott HVG internetes, Ecoline című megmondólapja pl. naponta ellentétes, de annál nagyobb ívű megállapításokkal próbálkozott az ügyben "malév" címkéjű bejegyzései alatt, mi több: már a Malév dolgozók közvetlen sértegetése is belefér a szabadságáért harcoló média etikai kódexébe:

"Szegény Malév után szinte semmi se marad, s nem valószínű, hogy a túlfizetett nosztalgiázó ex-dolgozókon és a Balkánra gyakran utazó üzletembereken kívül sok mindenkinek hiányozni fog. " írja a derék sajtómunkás Ezer éve be kellett volna zárni a Malévot - című egypercesében, amit a magunk részéről az ismeretlen szerző írói munkásságának részeként ezúton át is lépünk.

Több-kevesebb joggal kritizálta az előre tervezett (vagy nem tervezett) front-line kommunikációs stratégiát és a válságmenedzselést a PR szakember. Tegyük hozzá rögtön: ez kevéssé múlt a dolgozókon. Emellett azért ez nem egy buszvállalat, ahol a jegy egy mozdulattal visszaváltható lenne, bár ahhoz is rendes mennyiségű pénztár kellene. A jegyek többségét ugyanakkor nem a légitársaságok saját irodái értékesítik, a reptéri kapacitások erre vannak méretezve. Egy vagy két járat törlése is komoly terhet tud róni az adott cég repülőtéri irodájára, nemhogy egy teljes leállás. Kétségtelen, hogy információhiány is fennállt...

Sok oldal aztán a leállás után, vakon másodközölte a helyenként kevesebb valóságtartalommal, mint cinizmussal terhelt hivatalos BA Rt. közleményt:

"A Malév február 3-i leállását követő 48 órában a repülőtéren fokozatosan visszatért az élet a megszokott kerékvágásba."
...
"a Budapest Airport hamar átlépett a Malév utáni korszakba, és máris óvatos optimizmussal tekint a jövőbe. Ha vannak még utasok, akiknek a korábbi nemzeti légitársasággal kapcsolatosan tájékoztatásra van szükségük, keressék fel a www.malev.hu honlapot"
A bagatellizálás ebben a helyzetben a reptér alapvető érdeke, a faragatlanság viszont éppen nem.

Hardy Mihály szóvívő korábban az otthonról indulni készülő utasoknak is beszólt, jelezve a leállás napján, hogy a repülőtér nem éjjeli menedékhely. (...)
Ennyire futotta a BA Rt. kommunikációnak, sértve az utasokat, a dolgozókat a Malév csoport és a társvállalatok esetében is. (Mi sem jelzi ezt jobban, hogy a közleményre épp ezek a dolgozók hívták fel először a figyelmünket.) A BA Rt. saját dolgozói pedig valószínűleg szintén nem tekintik megszokott kerékvágásnak, hogy tegnap bejelentették az ő létszámcsökkentésüket is.... Emellett az utasok komoly munkára kényszerülnek tervezett útjaik leszervezésében, még akkor is, ha kapnak segítséget ehhez. Az okokról később.

Mindenesetre nem tért, nem térhetett vissza semmi a megszokott kerékvágásba.

A fenti BA közlemény üzen a hatóságoknak is, hogy a kiesett kétoldalú egyezmények alapján működő desztinációkra mihamarabb jelöljenek ki másik légitársaságot, "pl. a Wizz Air-t. Fontos, hogy a magyar hatóságok gyorsan megtegyék a szükséges lépéseket, különben a talpra állás sokkal több időt fog igénybe venni."

... és mégegy pillanatra visszatérünk a Wizz ingyenreklám(?) témára a közleményben:

"A Budapest Airport hálás köszönetét fejezi ki például a Wizz Air-nek, a Lufthansának, a British Airways-nek, az Air France-nak, a KLM-nek, a Brussels Airlines-nak és a Norwegian-nek, akik nagyobb kapacitású gépeket állítottak be meglévő útvonalaikra."

Csak a memóriánk kontrollja kedvéért belenéztünk a Wizz honlapjába és nem tévedtünk: "A Wizz Air-nek egységes, kizárólag Airbus A320 típusú repülőgépekből álló fiatal flottája van. Mind a 36 gépen 180 kényelmes bőrülés várja utasainkat."

Hogy ki beszél mellé és miért, azt talán firtatni sem érdemes...


De vajon milyen lesz a "Malév utáni" élet, amelybe valójában a repülőtér belép?

Kezdjük azzal, amit látni.

A következő képsorozat a 2-es terminál előterein készült túl a bizonyos 48-órán...



Az ezután következő képek kicsit részletesebben, közel egy héttel később a hétköznapi délutáni-esti forgalmat mutatják, amitől a repülőtér alapjában nem nyújt eltérő látványt. Talán annyiban, hogy a többnapos hó még mindig eltakarítatlanul pihen a beton komoly hányadán, amire mondhatni emberöltő óta nem volt példa.
T2A - T2B:


Eggyel arrébb az 1-es terminál forgalma:






Természetes, hogy a téli menetrend nem használja ki a repülőteret, de az utashallok sem állnak túl fényesen:

2A Terminál


Délután négy környékén a tájékoztatórendszer felét már a másnapi járatok teszik ki....

A szokásos minibuszforgalom, és a tömött
gyorsparkoló helyett lézengő autók az induló szinten.


És az igazán szívfájdító T2B





A codeshare MAxxx - járatszámok még a tájékoztatórendszeren


És az érkezési szint forgalma hétköznap, késő délután:


Az érkezők üzemzárásig...
A két terminál együttes autó, taxi, busz és shuttlebusz forgalma koraeste.


A fenti képek különösen azoknak mutatnak valamit, akik rendszeresen járnak a repülőtéren, de az avatatlan szemlélőnek is nyilván feltűnik, hogy ez az utasmennyiség nem kis mértékben rontja a repülőtér rentábilis üzemeltetését. Az átszálló utasok harmadát a Malév hozta, ugyanakkor valóban megrogyott nemkevés keleti irányú vonal is. Igen kényesen érinti a probléma a partner szállítókat, például a Moldavian Airlinest (MDV), emely az egyik ráhordója volt a Malévnek.



Az MDV anyacége a Carpatair egyébként egyelőre úgy tűnik, sikeres EU eljárást indított a Wizz illetve a román állam ellen. Az ügyet - vajon meglepő-e - illegális állami támogatás miatt kezdeményezték, melyet a Temesvári Repülőtéren testreszabott szabályok mellett kapott a Wizz. (Ezzel szintén külön bejegyzésben foglalkozunk.)

A Liszt Ferenc repülőtér több szereplője sem áll fényesen a Malév csődjével, különösen az átszállók hiánya és/vagy elpártolása miatt. Hiába jön ugyanis bármilyen fapados háború, egyrészt leginkább a nekik tetsző vonalakat fogják elvinni, másrészt kevesebbet szeretnének fizetni a reptérnek, harmadrészt pedig semmilyen garanciát nem vállalnak az átszállókért - ami egy normál légitársaságnál megszokott. Potenciálokat tekintve Ferihegy egyik erőssége pedig az átszálló forgalom, amire hosszabb távon fejlesztéseket is érdemes építeni. Részben ennek a forgalomnak a hiánya miatt az amerikaiak után mára az utolsó longhaul üzemelő, a kínai Hainan is bejelentette: egyelőre leállítja a Ferihegyről üzemelő járatait.
Ezzel Ferihegy hosszútávú járatok nélkül maradt.

Budapesti utasülés kapacitás megoszlás a csőd előtt
Emellett problémás az is, hogy az osztott üzemeltetésű járatok esetében (codeshare) egyszerűen hiányozni fog a Malév gép. Egy példa az AirFrance Malév együttműködés. A napi Budapest-Párizs összeköttetésben több AirFrance és Malév gép is repült, melyekre mindkét cég saját járatként értékesített jegyeket a férőhelyeket megosztva. A Malév kiesése így egyúttal az Air France járatok ritkulását is eredményezi. Ezzel az átszállási lehetőségek romlása és az időpontválaszték romlása automatikusan bekövetkezik. A nagyobb kapacitású gépek beállítása ezt a problémát nem oldja meg.

Másik jelenség, ami az utasokat érintheti kellemetlenül, hogy azokon a vonalakon, ahol a Malév mellett csak egy szállító dolgozott, most nincs akadálya az áremelésnek konkurencia híján. Ennek hatásai meg is jelentek.

A fapadra visszatérve: a repülőtér komoly hátrányokat szenvedhet amiatt is, hogy a diszkont és ultradiszkont cégek utasai faljagosan kevesebbet költenek a repülőtéren, az exkluzív várók, üzletek forgalma is megcsappanhat. Emiatt nemcsak a Malév által bérelt irodák szabadulhatnak fel, hanem számos bérlő távozhat.

Emellett nemcsak az átszálló forgalom szenvedhet csorbát. A szállodaipar, illetve a turisztikai szakma is jelezte, hogy akár 100 milliárd feletti kiesést okozhat a minőségi és a konferenciaturizmus csökkenése is. A szervezőket ugyanis nem vonzza, hogy ólcsón, de garanciák és dedikált helyfoglalások nélküli járatokon utaztassanak.
Ez már nemcsak a repülőteret érinti, hanem Budapestet, mint célpontot, és a külföldi vállalkozások Budapesti irodáit, regionális központjait, és az érintett önkormányzatokat, ahol meglehetősen közvetlenül csapódik le a csökkenő adóbefizetések problémája.
A repülőtér emellett felfüggesztette az esedékes beruházásait is, aminek nyilván ismét foglalkoztatási és alvállalkozói kihatásai vannak.

Nagyon sovány vigasz az ürömben, hogy talán többen ráébredtek a Malév bezárását lelkesen követelők közül, hogy egy nemzeti légitársaság elég súlyos dominó a rendszerben, amelynek állvamaradása, netán megmentése vagy pótlása nem ördögtől való gondolat.


Trikó Nick

2012/02/11

Nektek! - Szomorú "vádirat" köröz a Malév műszaki leányvállalatánál - ACE

Miközben egyes lapok bátor számokat írnak mindenről mindenhova - így a Malév leánycégeinek állítólagos hozzájárulásáról veszteséghez, a bukáshoz,  - eközben a repülés hivatásos szerelmesei, akik napi kapcsolatban voltak a gépekkel, alig-alig nyilvánulnak meg. Döbbenet és hallgatás uralkodik a bizonytalanság mellett: vajon holnap is él-e még a belépőm?

Mi is csak egészen halkan jeleznénk, hogy miközben még ősszel is a repülőgépjavító cég nyereségességéről szólt pl. a Napi Gazdaság, most a HVG már másfél milliárdos múlt évi veszteségről ír.

Emellett természetesen a politikai sárdobálás is gőzerővel folyik, amelyben igazságot több okból sem szeretnénk tenni. Egyrészt meggyőződésünk, hogy minden egyes kormány megmenthette volna a Malévet - ahogy sok egyéb tönkrement dolgot az országban. De egyik sem tette.
Másrészt  a politika, netán politikai önkritika szintjéig el sem jut, vagy inkább nem akar eljutni, hogy ténylegesen miből és hogyan álltak össze veszteségek. Például szóba sem kerül, hogy az utóbbi, ismét "kiválóan" sikerült Malév privatizáció után győzelemként beharangozott oroszországi javítások mérlege hogy áll... Mikor milyen alkatrészek hogyan kerültek kinti lajstromú gépekbe, mennyiért és főképp miből? Milliárdokért... Pedig nyílt internetes fórumbejegyzésekben is szóbakerült, nemkevés szakembertől hallottuk azóta sem.  És ez csak egy ügy a számtalan közül, a mi a Malévet és "leányait" érinthette sok év alatt...
(Egy másikat épp most penget a legnagyobb repülős érdekképviseleteket tömörítő, nemrég újraindult MAPLÉSZ oldalon az egyik tagszervezet.)

De térjünk vissza a kékruhás műszakiakra.
E sorok írójának szintén a ferihegyi hangárokban  kezdődött el a repülős élete, ahol a forgalmi  előtéren nem javítható súlyosabb hibák megoldása és a repülőgépek üzemidős karbantartása folyt. Ott cseperedtem férfivá, és ott tanultam meg, mit jelent a felelősség a kézből kiadott munkával szemben. Ott tanítottam ugyanerre fiatalokat, akiknek egy mai helyzetben nem tudnék a szemébe nézni. A repülőgépszag, a kerozingőz később sokmindenben meghatározta az én életemet is, mikor az ezredforduló után elkerültem Ferihegyről.

A repülőgépek forgalmi és hangári ápolása, hibajavítása, nagykarbantartása egyike azon felelősségteljes feladatoknak, amit a repülésben tréfásan úgy mondanak: "féllábbal a sitten dolgozunk". És ez azóta így van, mióta a Malév, majd a belőle egy szintén kétes szakszerűséggel lefolytatott privatizáció után kivált Aeroplex (ACE) létezik. A különbség annyi, hogy az átkosban még a szabotázs vádja is az ember feje fölé kerülhetett.
De ezek az emberek nem félelemből dolgoznak jól, hanem azért mert tudják, hogy egyetlen döntésükkel, mozdulatukkal, aláírásukkal sokezer ember életéért felelnek, míg legközelebb bárki az adott berendezés, rendszer karbantartásával ismét foglalkozna. Persze ez is elég "félelmetes" felelősség, de ahogyan  egy jó orvos, tűzoltó, vagy egy igazi pilóta, úgy egy jó műszaki sem a veszélyekre gondol munka közben, hanem arra, hogy a feladatot pontosan végrehajtsa. A felelősség maga már beépül a génjeikbe, együtt kering az ereikben a vérrel, a műszaki látásmóddal és némi kerozinnal... Mondhatni, észre sem veszik, de benne van minden mozdulatukban.

Közben belefér egy kis tréfálkozás egymással, az "inasokkal". Mosoly, ugratás, a folyamatos önkontroll által generált komolyság oldására.

Belefért....

Az egyelőre létszámcsökkentés alá vont, illetve részben rendelkezési állományba küldött ACE csapatban agyonfénymásolva köröző írás ezt a múltidőt idézi. Méghozzá azzal a mély, olykor csak tőmondatokig jutó férfifájdalommal írja le, amit azokban az utolsó pillanatokban enged meg magának egy repülős ember, amikor már tenni semmit nem tud a "hiba" kivédésért. De az elvárás is benne van, vagy talán egy bátortalan elképzelés: mi lenne ha a fejük felett döntéseket hozók megkóstolnák - megkóstolták volna a tényleges felelősségvállalás ízét ....

Többen ígérték az írást a napokban, de volt akinek közben már "nem kell bejárni". Akitől végül megkaptuk, hasonló tömörséggel foglalta össze a lényeget:

"Hát valahogy ilyen a helyzet, hangulat és a sok éve felgyülemlett szavak özöne. Egy ilyen brutál dolognak kellett történni hogy az igazság ha névtelenul is de a felszinre törjön."
 

Az első munkahelyem most.... és az első 767-es, amivel repültem... (Trikó fotója)

Íme az ismeretlen szerző írása:

"Nektek!

Nektek, kik most céges autókban rettegve próbáltok minket ijesztgetni.
Nektek, kik ide juttattátok ezt a céget.
Tudom, benneteket nem érdekel az egész.
Nektek semmit nem jelent a deresedő halánték, a ritkuló haj.
Nektek nem jelent semmit az öregek nyomában felnövő fiatalabb csapat, akik "csak" 15-20 éve koptatják a szolgálati bejáró repedezett betonját.
És a kiskölykök sem, akik pár éve még tág szemekkel, suta léptekkel botladoztak be a hangárba, akik nem mertek fölmenni a lépcsőn sem... ma már ők is olajos kézzel törlik a homlokukat, miközben azt a "rohadt csavart" próbálják kiszedni.
Az öregek, akik hol kiabálva, hol morogva, hol az orruk alatt mosolyogva terelgették az ifjú bolondokat.
És most mindannyiuk szeme nedves és a földet nézik csendesen...
Meg egymást.
Én őket, ők engem.
Dolgoznak, teszik a dolgukat.
Az arcuk szürke, a hangár sokkal csendesebb, mint szokott...
Benneteket nem érdekel, amikor azt ordítja valaki "aaaaaaajtóóóóó!!!!!!!"......... amikor a "lórezsőt" vagy a "lókárolyt" hozzák a hangárba.
Benneteket nem érdekel, mikor 30-40 éves beceneveket kiabál valaki át a hangár zaján és olyanok szokásait emlegetik, akiknek ma már csak a beceneve él az emlékekben.
Ahogy máskor, most sem kell odafigyelni rájuk.
Nem ellenőrzi őket senki.
Amit tesznek, az jó. Azért, mert ilyenek. Ezt tanulták.
Olyanoktól, akiket erre tanítottak.
Mert szeretik ezeket a furcsa szárnyas szerkezeteket. Mindet. Csak a kékfarkúakat kicsit jobban.
A gyerekeink is megtanulták, hogy felnéznek, ha zajt hallanak..... "apaaaa, az ott ugye majév gép?"
De ez benneteket nem érdekel.
Ti féltek.
Mi is.
Ti a munkától és a felelősségtől.
Mi attól, hogy elveszítjük ezeket.
Ránk emberek bízzák az életüket és erre büszkék vagyunk. Nem bírnánk ki, ha csalódnának bennünk.
Rátok csak mi bíztuk a magunk sorsát, de még ettől is féltek és már megszoktuk, hogy csalódunk.
De nem baj.... mert szeretjük amit csinálunk.
Ilyenek vagyunk.
Próbáltátok kiirtani belőlünk, de nem sikerült.
Nem is fog.
Ilyenek vagyunk.
Nem volt baj, ha nincs szerszám, ha nincs anyag, ha késik a fizetés, ha hideg van.
Veszekedtünk egymással, ordibáltunk is, néha a pokolba kívántuk az egészet, de mindig megcsináltuk.
Nem vagyunk tökéletesek.
Néha lusták vagyunk, lógunk, beszélgetünk munkaidőben. Fogunk is, mert emberek vagyunk.
De!
Szeretjük a repülést, szeretjük ezt a céget.
Ez a cég szerethető. Miattunk az. Mi tettük ilyenné.
Azzal, hogy emberek vagyunk.
És most szomorúság és keserűség fojtogat
A mi lelkiismeretünk tiszta.
Nektek meg nincs.... azt sem tudjátok mi az.

De semmi baj... Kezdj dühös nyomozásba, hogy ki merészelte ezt írni és este azzal a büszke tudattal ülhetsz a kényelmes céges autódba, hogy ma is jól megmutattam nekik.


Egy lógós a hangárból."

2012/02/04

Búcsúzik a MALÉV flotta - A Wizz a jogokat akarja - A piac összezár

Éjjeli konvoj Sannonba. A flightradar24-en is búcsúztatták a Malévet
Miután a Malév pilótái első körben nem kezdték meg a Malév / ILFC Boeingok kirepülését, a következő akadály a BA Rt. volt, aki viszont az üzemanyag kiszolgálást nem kezdte meg. Végül a lízingcég volt kénytelen gondoskodni a tankolásról. Az első gép amely egyenesen Shannonba indult a HA-LOK. Több búcsúzó azonban tiszteletkör után köszönt el a 66-évig úgy-ahogy hűséges Anyaország légiforgalmi irányítóitól, és a földön elkeseredetten integető kollégáktól. Aki látott már utolsó járatot elindulni repülőtérről, az tudja, milyen hosszú időre képes elszorítani a búcsúztatók, de még a távolabbi megfigyelők torkát is a jelenet.

E bejegyzés szerzője nem egy ilyen alkalom után vígasztalta az adott légitársaságok betonszéli sárga csíkon álldogáló munkatársait.
Ennél egyetlen nehezebb, sokkalta kegyetlenebb helyzet létezik csak, és ez a mostani.... 
Amikor a saját megélhetést, a munkatársat jelentő, kívülről belülről, minden kis festékkopásáról, egyedi jegyeiről ismert repülőgép áll a fagyos betonon. A lépcső elgurul a géptől, indulnak a villogók és megkezdődik az utolsó start-procedúra. 

Az embert a megsemmisülés érzése járja át, és még az is azt érzi, hogy a gépnek lelke van, aki soha nem látta ilyen szentimentálisan a világot. A pilóta persze ekkor sem nagyon gondolhat erre, hiszen ő ugyanúgy dolgozik, mint előtte többezerszer. 

ispi képe airportal.hu
De a földön maradottak gyomra már ekkor összeszorul. Elkeseredettség, harag, és tehetetlenség hullámai törnek elő elmotyogott félmondatokban. A tegnap tán egymásra nem is figyelő kolléganők egymás kezét szorongatva keresgélik a papírzsebkendőt. A másik kolléga a gép alatt észrevétlenül megsimítja a gép oldalát, miután a pilótáktól elbúcsúzva kihúzza a fejhallgatót. 
És itt  minden mozzanat igazán és mélyen fáj mert az idegek gőzerővel vésik az agyba a leendő emlékképeket. Mikor az állóhelyről kiforduló Boeing mégegszer megmutatja az eddig naponta megszokott céges festését, vagy belevész a reptérzajba a távolodó gép búgó suhogása, mikor szemenszúr a pálya elején beforduló reflektorok kápráztató ereje és mégegyszer ideér a felsikoltó hajtóművek hangja, a felhőbe emelkedő gép párhuzamos fénypászmái, fehér vakui belevágnak a párarétegbe.... na akkor csobbannak az utolsó utáni cseppek a betelt pohárba. Ez már csak ilyen....
A látvány "békeidőben" is megkapó, de ilyenkor a legfájdalmasabb szakítás, a visszavonhatatlanság durva törvényei és a hitetlenkedés hiú ábrándjai keverednek abban, aki valaha is szerette, amit itt csinált.

66 év befejezése
Eközben az újságosnál már olvasható: a Malév ellen EU eljárást kezdeményező Váradi József - Wizz- (azt megelőzően Malév-) vezérigazgató - bejelentette: összesen két (!) újabb gépet telepítenek Budapestre, és igényt tartanak a Malév EU-n kívüli repülési jogaira. Emellett nem kíván változtatni az üzleti modellen. (Magyarul ez azt jelenti, hogy a fapados rendszernek megfelelően nincs teherforgalom, nincs átszállási garancia, nincs semmilyen hagyományos légitársaságoknál megszokott egyéb szolgáltatás a Malévtől átveendő vonalakon).  A Wizz pezsgőbontását némileg megzavarhatja, hogy az összes nagyobb szereplő azonnal reagált a Malév helyén támadó piaci űrre. Egyrészt a British Airways és a Brussels, Swiss kíván kapacitást növelni, de ugyanezt a lehetőséget jelezte az Austrian is.
Az eljárásban szintén aktív Travel Service SmartWings festéssel üzemeltet majd gépeket Budapestről. De nemcsak járatokat jelentett be, hanem azt is hogy repülő és kabinszemélyzetet keresnek a Boeingjaikra. A Lufthansa szintén bővít és a Malév nagy codeshare partnere az Air France szinte biztosan reagál az űrre. A Wizz közvetlen ellenfele a Ryanair pedig már bejelentette, hogy bázisállomást telepít Budapestre, ráadásul részben a Wizzel azonos vonalakra. A Hainan egyedül járatja tovább a pekingi járatot, bár a longhaul járatok eddig sem voltak a Wizzhez hasonló low cost cégek erősségei, ez tehát nem érinti Váradi elképzeléseit. A teherszállítás egy külön kérdéskör lesz, mert ebben a fapad szintén nem jeleskedik, ezzel más fog jól járni.

Egyenruha - már csak emlék a jobb időkből
Az azonnal betömődni látszó piaci hézag annak fényében is érdekes, hogy Kiss Kálmán a HUNALPA szókimondásáról ismert alelnöke egyszerűen a nemzeti vagyon elherdálásának nevezte a történteket. 

Valóban nehezen megkerülhető kérdések merülnek fel az elmúlt kormányok privatizációs ügyleteivel és az állandó vezetőváltásokkal kapcsolatban,  2007-es példátlanul hátrányos Abramovics - Vnyesekonom ügylettel kapcsolatosan éppúgy, mint hogy mire várt a megörökölt helyzet orvoslásával a jelenlegi hatalom, különösen mióta a Wizz és a Travel Service EU-s eljárást kezdeményezett a Malév ügyében.

Kétségtelen, hogy az orosz résztulajdonos fél a maga megszokottan bájos indirekt módján jelezte, hogy nem lenne ínyére a Malév csődbevitele, hiszen a magyar fél számára előnytelen üzlet egyik lényege épp az volt, hogy mindenképp a Malév tartozik annak ellenére, hogy az üzletből igen rosszul jött ki. 
A becsődöltetés ettől függetlenül nem ördögtől való megoldás, láttunk ilyet a világban. Ám már állnia kellett volna annak a vállalatnak, amelyik azonnal átveszi a Malév működtethető "örökségét". Az elvi lehetőség még a brand átvételére is meglenne, hiszen a márkanév az állam kezelésében maradt.

Mindazonáltal a csődhelyzet így is előállt, és a válságban kincset érő piaci hézagok betömésével olyan csapdába került az állam -már ha valós szándékai voltak a nemzeti légitársasággal, - ami meglehetősen kétségessé teszi, hogy a belátható jövőben egyáltalán józan megfontolás tárgya lehet-e egy új flag carrier létrehozása. 
A felelősöknek ezúton is gratulálunk, különösen azoknak, akiket soha senki nem kívánt vagy mert megnevezni, pláne felelősségre vonni. Remélhetőleg épp készülnek valami jólfizető állást adni a válság közepén munkanélkülivé váló dolgozóknak.
 

Szintén gratulálunk a média hiperaktív közreműködéséhez is, amellyel viszont katalizátorként hajtották előre az utóbbi napok történéseit is. Malév körüli lelkes, negatív hírverés egy több évtizedes magyar hagyomány, csodálkoztunk volna, ha - leszámítva egyes mérsékeltebb gazdasági lapokat - a legérzékenyebb és legártalmasabb pillanatokban némileg átgondoltabban végezték volna vélt vagy valós dolgukat a derék sajtómunkások. Az utaztatásaik során ingyen összegyűlt hűségpontokkal vélhetően a csődbiztoshoz fordulhatnak, amihez sok sikert kívánunk.  Javasoljuk továbbá, hogy utazásaiknál felejtsék el a régi ismeretségekre való hivatkozáson alapuló upgrade és túlsúlykívánságokat, mert ezeket a Malév helyére lépő fapados cégek hírből sem ismerik.

Mire az írás megjelenik, a konvoj utolsó öt gépe érkezik Shannonba. A személyzeteket egy Q400-as fogja hazahozni, ami a távot figyelembe véve nem lesz sétagalopp, de legalább méltó lesz a 66-éves vállalat történetének méltatlan és gyászos befejezéséhez.

Az igazságból elveszett .... az "i" .... ( Hofi G.)
 
richey639 képe: airportal.hu
__________________________________________________________
UPDATE: Megérkeztek a fiúk a Q400-assal és egy utolsó körrel tisztelegtek a Malévnek évtizedekig otthont adó bázisrepülőtérnek....