2012. február 16., csütörtök

Élet a Malév után - Ferihegyi "kerékvágások" közelről ...


A szakma egy része gyorsabban, mások lassabban ocsúdnak fel a Malév bedőlése után, bár a piac folyamatosan lép, formál és formálódik a ki sem alakult helyzetben. Tömören kb. így lehet leírni, ami a napokban zajlik.
A sajtóban nemigen válnak szét a vélemények a tényektől: minden és mindennek az ellenkezője is megjelenik. Ezzel csak a bizonytalanság növekszik a dolgozókban, utasokban, utazási és közlekedési szakmában, és ez csak ártani tud.

Meglepő (vagy nem), hogy a különböző kormányok folytatólagos felelősségét is firtató írások megjelenését is immár az alternatív "sajtópótló" felületek vállalják. A múlttal kapcsolatosan a nolblogos "szomszéd" Egek ura blog felkérés alapján jelentetett meg egy - ha nem is teljesen objektív, de erősen informatív elemzést.
Varga Gábornak, a blog szerkesztőjének rövid bevezetője tökéletes és fontos kiegészítője az írásnak, amellyel külön bejegyzésben foglalkozunk.


Eközben az elmúlt héten a hajdan szebb időket látott HVG internetes, Ecoline című megmondólapja pl. naponta ellentétes, de annál nagyobb ívű megállapításokkal próbálkozott az ügyben "malév" címkéjű bejegyzései alatt, mi több: már a Malév dolgozók közvetlen sértegetése is belefér a szabadságáért harcoló média etikai kódexébe:

"Szegény Malév után szinte semmi se marad, s nem valószínű, hogy a túlfizetett nosztalgiázó ex-dolgozókon és a Balkánra gyakran utazó üzletembereken kívül sok mindenkinek hiányozni fog. " írja a derék sajtómunkás Ezer éve be kellett volna zárni a Malévot - című egypercesében, amit a magunk részéről az ismeretlen szerző írói munkásságának részeként ezúton át is lépünk.

Több-kevesebb joggal kritizálta az előre tervezett (vagy nem tervezett) front-line kommunikációs stratégiát és a válságmenedzselést a PR szakember. Tegyük hozzá rögtön: ez kevéssé múlt a dolgozókon. Emellett azért ez nem egy buszvállalat, ahol a jegy egy mozdulattal visszaváltható lenne, bár ahhoz is rendes mennyiségű pénztár kellene. A jegyek többségét ugyanakkor nem a légitársaságok saját irodái értékesítik, a reptéri kapacitások erre vannak méretezve. Egy vagy két járat törlése is komoly terhet tud róni az adott cég repülőtéri irodájára, nemhogy egy teljes leállás. Kétségtelen, hogy információhiány is fennállt...

Sok oldal aztán a leállás után, vakon másodközölte a helyenként kevesebb valóságtartalommal, mint cinizmussal terhelt hivatalos BA Rt. közleményt:

"A Malév február 3-i leállását követő 48 órában a repülőtéren fokozatosan visszatért az élet a megszokott kerékvágásba."
...
"a Budapest Airport hamar átlépett a Malév utáni korszakba, és máris óvatos optimizmussal tekint a jövőbe. Ha vannak még utasok, akiknek a korábbi nemzeti légitársasággal kapcsolatosan tájékoztatásra van szükségük, keressék fel a www.malev.hu honlapot"
A bagatellizálás ebben a helyzetben a reptér alapvető érdeke, a faragatlanság viszont éppen nem.

Hardy Mihály szóvívő korábban az otthonról indulni készülő utasoknak is beszólt, jelezve a leállás napján, hogy a repülőtér nem éjjeli menedékhely. (...)
Ennyire futotta a BA Rt. kommunikációnak, sértve az utasokat, a dolgozókat a Malév csoport és a társvállalatok esetében is. (Mi sem jelzi ezt jobban, hogy a közleményre épp ezek a dolgozók hívták fel először a figyelmünket.) A BA Rt. saját dolgozói pedig valószínűleg szintén nem tekintik megszokott kerékvágásnak, hogy tegnap bejelentették az ő létszámcsökkentésüket is.... Emellett az utasok komoly munkára kényszerülnek tervezett útjaik leszervezésében, még akkor is, ha kapnak segítséget ehhez. Az okokról később.

Mindenesetre nem tért, nem térhetett vissza semmi a megszokott kerékvágásba.

A fenti BA közlemény üzen a hatóságoknak is, hogy a kiesett kétoldalú egyezmények alapján működő desztinációkra mihamarabb jelöljenek ki másik légitársaságot, "pl. a Wizz Air-t. Fontos, hogy a magyar hatóságok gyorsan megtegyék a szükséges lépéseket, különben a talpra állás sokkal több időt fog igénybe venni."

... és mégegy pillanatra visszatérünk a Wizz ingyenreklám(?) témára a közleményben:

"A Budapest Airport hálás köszönetét fejezi ki például a Wizz Air-nek, a Lufthansának, a British Airways-nek, az Air France-nak, a KLM-nek, a Brussels Airlines-nak és a Norwegian-nek, akik nagyobb kapacitású gépeket állítottak be meglévő útvonalaikra."

Csak a memóriánk kontrollja kedvéért belenéztünk a Wizz honlapjába és nem tévedtünk: "A Wizz Air-nek egységes, kizárólag Airbus A320 típusú repülőgépekből álló fiatal flottája van. Mind a 36 gépen 180 kényelmes bőrülés várja utasainkat."

Hogy ki beszél mellé és miért, azt talán firtatni sem érdemes...


De vajon milyen lesz a "Malév utáni" élet, amelybe valójában a repülőtér belép?

Kezdjük azzal, amit látni.

A következő képsorozat a 2-es terminál előterein készült túl a bizonyos 48-órán...



Az ezután következő képek kicsit részletesebben, közel egy héttel később a hétköznapi délutáni-esti forgalmat mutatják, amitől a repülőtér alapjában nem nyújt eltérő látványt. Talán annyiban, hogy a többnapos hó még mindig eltakarítatlanul pihen a beton komoly hányadán, amire mondhatni emberöltő óta nem volt példa.
T2A - T2B:


Eggyel arrébb az 1-es terminál forgalma:






Természetes, hogy a téli menetrend nem használja ki a repülőteret, de az utashallok sem állnak túl fényesen:

2A Terminál


Délután négy környékén a tájékoztatórendszer felét már a másnapi járatok teszik ki....

A szokásos minibuszforgalom, és a tömött
gyorsparkoló helyett lézengő autók az induló szinten.


És az igazán szívfájdító T2B





A codeshare MAxxx - járatszámok még a tájékoztatórendszeren


És az érkezési szint forgalma hétköznap, késő délután:


Az érkezők üzemzárásig...
A két terminál együttes autó, taxi, busz és shuttlebusz forgalma koraeste.


A fenti képek különösen azoknak mutatnak valamit, akik rendszeresen járnak a repülőtéren, de az avatatlan szemlélőnek is nyilván feltűnik, hogy ez az utasmennyiség nem kis mértékben rontja a repülőtér rentábilis üzemeltetését. Az átszálló utasok harmadát a Malév hozta, ugyanakkor valóban megrogyott nemkevés keleti irányú vonal is. Igen kényesen érinti a probléma a partner szállítókat, például a Moldavian Airlinest (MDV), emely az egyik ráhordója volt a Malévnek.



Az MDV anyacége a Carpatair egyébként egyelőre úgy tűnik, sikeres EU eljárást indított a Wizz illetve a román állam ellen. Az ügyet - vajon meglepő-e - illegális állami támogatás miatt kezdeményezték, melyet a Temesvári Repülőtéren testreszabott szabályok mellett kapott a Wizz. (Ezzel szintén külön bejegyzésben foglalkozunk.)

A Liszt Ferenc repülőtér több szereplője sem áll fényesen a Malév csődjével, különösen az átszállók hiánya és/vagy elpártolása miatt. Hiába jön ugyanis bármilyen fapados háború, egyrészt leginkább a nekik tetsző vonalakat fogják elvinni, másrészt kevesebbet szeretnének fizetni a reptérnek, harmadrészt pedig semmilyen garanciát nem vállalnak az átszállókért - ami egy normál légitársaságnál megszokott. Potenciálokat tekintve Ferihegy egyik erőssége pedig az átszálló forgalom, amire hosszabb távon fejlesztéseket is érdemes építeni. Részben ennek a forgalomnak a hiánya miatt az amerikaiak után mára az utolsó longhaul üzemelő, a kínai Hainan is bejelentette: egyelőre leállítja a Ferihegyről üzemelő járatait.
Ezzel Ferihegy hosszútávú járatok nélkül maradt.

Budapesti utasülés kapacitás megoszlás a csőd előtt
Emellett problémás az is, hogy az osztott üzemeltetésű járatok esetében (codeshare) egyszerűen hiányozni fog a Malév gép. Egy példa az AirFrance Malév együttműködés. A napi Budapest-Párizs összeköttetésben több AirFrance és Malév gép is repült, melyekre mindkét cég saját járatként értékesített jegyeket a férőhelyeket megosztva. A Malév kiesése így egyúttal az Air France járatok ritkulását is eredményezi. Ezzel az átszállási lehetőségek romlása és az időpontválaszték romlása automatikusan bekövetkezik. A nagyobb kapacitású gépek beállítása ezt a problémát nem oldja meg.

Másik jelenség, ami az utasokat érintheti kellemetlenül, hogy azokon a vonalakon, ahol a Malév mellett csak egy szállító dolgozott, most nincs akadálya az áremelésnek konkurencia híján. Ennek hatásai meg is jelentek.

A fapadra visszatérve: a repülőtér komoly hátrányokat szenvedhet amiatt is, hogy a diszkont és ultradiszkont cégek utasai faljagosan kevesebbet költenek a repülőtéren, az exkluzív várók, üzletek forgalma is megcsappanhat. Emiatt nemcsak a Malév által bérelt irodák szabadulhatnak fel, hanem számos bérlő távozhat.

Emellett nemcsak az átszálló forgalom szenvedhet csorbát. A szállodaipar, illetve a turisztikai szakma is jelezte, hogy akár 100 milliárd feletti kiesést okozhat a minőségi és a konferenciaturizmus csökkenése is. A szervezőket ugyanis nem vonzza, hogy ólcsón, de garanciák és dedikált helyfoglalások nélküli járatokon utaztassanak.
Ez már nemcsak a repülőteret érinti, hanem Budapestet, mint célpontot, és a külföldi vállalkozások Budapesti irodáit, regionális központjait, és az érintett önkormányzatokat, ahol meglehetősen közvetlenül csapódik le a csökkenő adóbefizetések problémája.
A repülőtér emellett felfüggesztette az esedékes beruházásait is, aminek nyilván ismét foglalkoztatási és alvállalkozói kihatásai vannak.

Nagyon sovány vigasz az ürömben, hogy talán többen ráébredtek a Malév bezárását lelkesen követelők közül, hogy egy nemzeti légitársaság elég súlyos dominó a rendszerben, amelynek állvamaradása, netán megmentése vagy pótlása nem ördögtől való gondolat.


Trikó Nick

Nincsenek megjegyzések: