2012/02/16

EU vizsgálat a Wizz támogatása miatt - egy csendben zajló ügy részletei...

2011 májusában értesítette Romániát az Európai Biztottság, hogy a Wizz állami támogatása ügyében eljárást indít. Pár eldugott rövid híren és a Wizz cáfoló nyilatkozatán kívül nem láttunk részleteket a sajtóban, pedig az ügy igen tanulságos.

Mi a Malév utáni ferihegyi helyzet kapcsán említettük előző cikkünkben. Három szempontból érdekes az EB vizsgálat.

Az egyik természetesen, hogy a Wizz vezetője a Malév támogatása miatt indított hasonló eljárást. Az ex-maléves Wizz vezért ugyanis felháborította az ilyen támogatás tisztességes piaci versenyt torzító mivolta...
A másik vonatkozás, hogy a napokban került elő a turisztikai és egyéb célú esetleges támogatások ügye a Malév csődje után fennmaradt piaci szereplők esetében.
A harmadik, hogy az ügy kapcsán élesen felszínre került a gyanú: a temesvári repülőtér saját maga által is kétséges módon igénybe vett állami támogatásból finanszírozta a Wizz támogatását. Tette ezt az EB első értékelése szerint olyan A320-hoz "testre szabott" szabályokon keresztül, ami nemcsak a bejelentő, kisebb gépekkel (Saab, Fokker) repülő Carpatair esélyeit csökkentette, de összeegyeztethetetlen az EU belső piaci rendszerével. Emellett a vizsgálat kiterjed egy egyelőre homályos marketingszerződésre is, amelynek fejében nem tudni, mit teljesített a Wizz, ugyanakkor a repülőtéri hatóságok nem kértek be a cégtől a marketingszerződés árának megfelelő 2,6 millió EUR-nyi illetéket.

Az érintetteknek múlt októberig volt lehetőségük a megindult vizsgálat alapján észrevételeket tenni az EB-nek.
A Bizottság pedig kilátásba helyezte a támogatások határozati úton való visszafizettetését.

Előzmények:

A támogatással kapcsolatos első eljárásban még 2010 augusztus 30-án hozta meg azt  az ítéletet a Temes megyei Törvényszék, mely szerint a társaság állami támogatásban részesült a Temesvári Repülőtéren keresztül, ami ellenkezik a belső piaci szabályokkal.

Az ítélet szerint Wizz Air légitársaság 85 százalékos kedvezményt élvez a repülőtéri illetékek területén, amelyet más légitársaságok nem kapnak meg Temesváron. Mivel a temesvári repülőtér 80%-os többségi tulajdonosa a román állam, a Wizz Airnek nyújtott kedvezmény állami támogatásnak tekinthető.
A Wizz Air határozottan cáfolt, illetve bejelentette, hogy a repülőtér megfellebbezte a romániai bírák ítéletét.  A Wizz Air szerint a Törvényszék döntése meghozatalakor nem vette figyelembe a repülőtérnek azokat a bevételeit, amelyek a repülőtéri illetékek kiszabása nyomán keletkeztek. Ezek a bevételek elsősorban a repülőtér utasforgalmának jelentős megnövekedése nyomán keletkeztek, amihez a Wizz Air döntő módon hozzájárult az utóbbi 3 évben. Az akkori wizz közlemény szerint a belföldi járatokat üzemeltető légitársaságok is élveznek különféle kedvezményeket a temesvári repülőtéren.

A hajdani HA-LMC lastromú Fokker 70-es. Természetesen ő is, de a Carpatair F100-asai is kisebbek, mint a  kedvezményhez előírt 70 tonna MTOW. A Wizz lapján olvasható adatok alapján viszont az ő A320-asaik max. 71,5 tonnásak.... Ilyenek a véletlenek .... (foto: Roberto Bianchi)
 
A Carpatair az ítélettel a kezében fordult az Európai Bizottsághoz 2010 szeptemberében, lévén úgy értékelte, hogy a Wizz és a repülőtér közti megállapodások a Carpatair piaci kiszorítására is alkalmasak. A panasz két intézkedést említ: a repülőtér és a Wizz Air között 2008-ban létrejött marketingmegállapodást és a 2010 augusz­tusában bevezetett kedvezményes repülőtéri díjakat. 

2011-májusában értesítette az Unió Romániát az eljárás megindításáról, majd szeptemberben az EU hivatalos lapjában összefoglalóban közölte az ügyet és az észrevétel bekérő felhívást, amire a feleknek egy hónapjuk volt reagálni.

Az összefoglaló illetve felhívás szövegét itt kivonatosan közöljük, az eredeti eur- lex link a bejegyzés alján található.

AZ  ELJÁRÁS 
 
2010.  szeptember  30-i  levelében  a  Wizz  Air  egyik  versenytársa az  európai  légi  közlekedési  piacon  (a  továbbiakban:  a  panaszos) panaszt  nyújtott  be,  azt  állítva,  hogy  a  román  hatóságok  jogel­lenes  állami  támogatást  nyújtottak  a  Wizz  Air  Hungary  Légi­közlekedési  Kft.  (a  továbbiakban:  Wizz  Air)  részére  a  temesvári repülőtér  vonatkozásában.

A  panaszos  az  intézkedés  felfüggesztését  és  a  visszafizettetés elrendelését  kéri.

AZ  INTÉZKEDÉSEK  ISMERTETÉSE 
 
A  panasz  két  intézkedést  említ:  a  repülőtér  és  a  Wizz  Air  között 2008-ban  létrejött  marketingmegállapodást  és  a  2010  augusz­tusában  bevezetett  kedvezményes  repülőtéri  díjakat. 

A  rendelkezésre  álló  információ  alapján  a  Bizottság  úgy  hatá­rozott,   hogy   2007-re,   2008-ra   és   2010-re   vonatkozóan   is elemzi  a  repülőtéri  díjszabást,  többek  között  a  kedvezményekre vonatkozó  szabályozást.  A  Bizottság  azt  a  tényt  is  megvizsgálja, hogy  a  Wizz  Air  még  a  2009.  októbertől  2010.  februárig  tartó időszakra  kiszámlázott  repülőtéri  díjakat  sem  fizette  ki. 

A  román  hatóságok  szerint  a  Wizz  Air  számára  a  marketing­ megállapodás   alapján   esedékes   marketingdíj   még   nem   került kifizetésre.  A  repülőtér  azonban  mindeddig  nem  kérte  a  repü­lőtéri  díj  kifizetését,  amely  a  vonatkozó  időszakban  megegyezik a  marketingdíjjal.

A  2007-es,  2008-as  és  a  2010-es  díjszabásban  különböző  díjat számítanak  fel  a  nemzetközi  és  a  belföldi  járatok  utasai  után;  a nemzetközi  járaton  magasabb  az  utasdíj.  A  2007-es,  2008-as  és a  2010-es  díjszabásban  megkülönböztetik  az  átszálló  és  a  tran­zitutasokat  is.

A  2007-es  diszkontdíjszabás  szerint  a  kedvezmény  mértéke  a leszállások  számával  arányban  nő,  legfeljebb  85 %-ig.  A  2008-as diszkontdíjszabás   ugyanezen   az   elven   maximálisan   70 %-os
kedvezményt  nyújt,  és  emellett  a  beszálló  utasok  éves  számától függően  további  maximum  30 %  kedvezmény  adható. 

A  2010-es  díjszabás  úgy  módosítja  a  2008-ast,  hogy  a  70  tonna maximális    felszállósúlyt    meghaladó    légi    járművek    esetében biztosít   a   beszálló   utasok   havonta   számított   száma   alapján legfeljebb  85 %  kedvezményt. 

Új  szereplők  számára  és  új  úti  célok  esetén  mindegyik  díjszabás korlátozott  ideig  kedvezményt  nyújt. 

(....)

AZ  INTÉZKEDÉS  ÉRTÉKELÉSE 

A  Bizottság  megvizsgálta,  hogy  az  alábbi  intézkedések  a  temes­vári  repülőtérnek  nyújtott  állami  támogatásnak,  illetve  a  temes­vári  repülőtér  által  a  Wizz  Airnek  és  a  repülőteret  használó  más légitársaságnak  biztosított  kedvezménynek  minősülnek-e:

a)   a  temesvári  repülőtérnek  nyújtott  éves  működési  támogatás;
b)  a  2007-es,  2008-as  és  2010-es  légiforgalmi  tájékoztató  kiad­
ványban  (AIP)  szereplő  repülőtéri  díjak;
c)   a  2007.  jún.  7-i  AIP  szerinti  kedvezmények;
d)  a  Wizz  Air  és  a  temesvári  repülőtér  közötti  2008-as  megál­
lapodás;
e)   a   2008.   október   23-án   közzétett   2008-as   AIP   szerinti
kedvezmények;
f)   a   2010.   augusztus   26-án   közzétett   2010-es   AIP   szerinti
kedvezmények;valamint
g)  a  Wizz  Airnek  a  2009.  október  és  2010.  február  közötti
időszakra  kiszámlázott  repülőtéri  díjak  beszedésének  halasz­
tása.

A  rendelkezésre  álló  információk  alapján  a  Bizottság  előzetesen arra  a  véleményre  helyezkedik,  hogy  a  temesvári  repülőtér  az éves   működési   támogatás   nélkül   nem   jövedelmező,   mivel   a román  hatóságok  által  küldött  információk  alapján  egyértelmű, hogy  az  éves  működési  támogatás  összege  meghaladja  a  repü­lőtér  éves  nyereségét.  Ezért  a  Bizottságnak  kétségei  vannak  azt illetően,  hogy  a  piacgazdasági  befektetői  próba  kritériumai  telje­sülnek-e   ebben   az   ügyben.   Ebben   a   szakaszban   a   Bizottság előzetes   álláspontja  szerint   a   temesvári   repülőtérnek   nyújtott éves  támogatás  működési  támogatásnak  minősül,  amely  csök­kenti  a  repülőtér  üzemben  tartójának  folyó  kiadásait.  A  Bíróság ítélkezési  gyakorlata  szerint  az  ilyen  működési  támogatás  össze­egyeztethetetlen  a  belső  piaccal.

A Bizottságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy a 2007-es, 2008-as és 2010-es díjszabásban biztosított kedvezmények  támogatásnak minősülnek-e. Úgy tűnik, hogy a fentiekben  ismertetett díjszabások konkrét légitársaságokat előnyben részesítenek, így ezeknek a többi légitársasággal szemben ugyanazért a szolgáltatásért kevesebbet kell fizetniük. 
A román hatóságok mindeddig nem küldtek a megkülönböztetést indokló költség- haszon elemzést. A küszöbértékek és a maximális kedvezmény mértéke bizonyos esetekben önkényesnek és túlzónak tűnik.

A Bizottságnak a Wizz Airrel kötött 2008-as megállapodás tekintetében is kétségei vannak azt illetően, hogy az támoga­tásnak minősül-e. A megállapodás révén a repülőtér számos kötelezettséget vállal a Wizz Airrel szemben, például marke­tingdíj fizetésére. Semmi nem bizonyítja, hogy e megállapodás teljesíti a piacgazdasági befektetői próba követelményeit.
A marketingdíjjal kapcsolatban a román hatóságok elismerték, hogy a Wizz Air nem fordít kellő figyelmet a megállapodásra, és hogy lehetetlen felmérni az intézkedés hasznát. 

(....)

A  Bizottság  előzetes álláspontja   ebben   a   szakaszban   az,   hogy   a   támogatás   nem
összeegyeztethető  a  2005.  évi  légi  közlekedési  iránymutatással, mivel  különböző  utasdíjat  számolnak  fel  a  nemzeti  és  a  nemzet­ közi  járatokra, a  kedvezményeknek  csak  egy  része  vonatkozik  új útvonalakra,  azonban  az  új  útvonalakra  vonatkozó  kedvezmények  sem  degresszív  jellegűek. 

A  Bizottság  előzetes  álláspontja  szerint  a  2,6 millió  EUR  repü­lőtéri  díj  beszedésének  elmaradása,  amire  a  román  hatóságok nem   adtak   magyarázatot,   állami   támogatásnak   minősül.   Úgy tűnik,  hogy  az  intézkedésre  az  EUMSZ-ben  meghatározott  kivé­telek    sem    vonatkoznak.    Ennélfogva    a    Bizottságnak    súlyos kétségei  vannak  a  támogatás  belső  piaccal  való  összeegyeztethe­tőségét  illetően. 

Ebben   a   szakaszban   a   Bizottság   azt   az   előzetes   álláspontot képviseli,  hogy  a   szóban   forgó   ügyre  alkalmazható  a   felfüg­gesztés  és  a  visszafizettetés.  
 A  Bizottság  tehát  felkéri  Romániát, hogy  a  659/1999/EK (  1  )  rendelet  11.  cikkének  (1)   bekezdése értelmében   nyújtsa   be   észrevételeit   tekintettel   arra,   hogy   a Bizottság   határozatban   kötelezheti   Romániát   a   2010-es   AIP- ben  foglalt  szabály  felfüggesztésére,  amely  szabály  a  70  tonna maximális     felszállósúlyt     meghaladó     légi     járművek     esetén 72–85 %  további  kedvezményt  nyújthat  a  repülőtéri  díjakra.  Ez a  láthatólag  csak  a  Wizz  Airnek  hasznos  további  kedvezmény első  látásra  nem  elegendő  a  repülőtér  költségeinek  fedezéséhez,
tehát  ténylegesen  megkülönböztető  jellegű.
  
A  Bizottság  arra  is felkéri  Romániát,  hogy  a  659/1999/EK  rendelet  11.  cikkének  (1) bekezdése  értelmében  nyújtsa  be  észrevételeit  tekintettel  arra, hogy  a  Bizottság  határozatban  kötelezheti  Romániát,  hogy  fizet­tesse  meg  a  Wizz  Airrel  a  Wizz  Air  temesvári  működésének megkezdésétől  számítva  a  2008-as  megállapodás  lejártáig  tartó
időszakra   vonatkozó   fennmaradó   repülőtéri   díjakat,   valamint fizettesse  vissza  a  2010-es  AIP-ben  foglalt  szabály  szerinti  támo­gatást,
  ami  a  70  tonna  maximális  felszállósúlyt  meghaladó  légi járművek  esetén  72–85 %  további  kedvezményt  biztosít  a  repü­lőtéri  díjakra. 


Az eljáráshoz kapcsolódó fenti észrevételi felhívás az eljárásértesítővel együtt az Európai Unió  hivatalos lapjának 2011 szeptemberi számában  olvasható teljes terjedelemben.

Nincsenek megjegyzések: