2011 májusában értesítette Romániát az Európai Biztottság, hogy a Wizz állami támogatása ügyében eljárást indít. Pár eldugott rövid híren és a Wizz cáfoló nyilatkozatán kívül nem láttunk részleteket a sajtóban, pedig az ügy igen tanulságos.
Mi a
Malév utáni ferihegyi helyzet kapcsán említettük előző cikkünkben. Három szempontból érdekes az EB vizsgálat.
Az egyik természetesen, hogy a Wizz vezetője a Malév támogatása miatt indított hasonló eljárást. Az ex-maléves Wizz vezért ugyanis felháborította az ilyen támogatás tisztességes piaci versenyt torzító mivolta...
A másik vonatkozás, hogy a napokban került elő a turisztikai és egyéb célú esetleges támogatások ügye a Malév csődje után fennmaradt piaci szereplők esetében.
A harmadik, hogy az ügy kapcsán élesen felszínre került a gyanú: a temesvári repülőtér saját maga által is kétséges módon igénybe vett állami támogatásból finanszírozta a Wizz támogatását. Tette ezt az EB első értékelése szerint olyan A320-hoz "testre szabott" szabályokon keresztül, ami nemcsak a bejelentő, kisebb gépekkel (Saab, Fokker) repülő Carpatair esélyeit csökkentette, de összeegyeztethetetlen az EU belső piaci rendszerével. Emellett a vizsgálat kiterjed egy egyelőre homályos marketingszerződésre is, amelynek fejében nem tudni, mit teljesített a Wizz, ugyanakkor a repülőtéri hatóságok nem kértek be a cégtől a marketingszerződés árának megfelelő 2,6 millió EUR-nyi illetéket.
Az érintetteknek múlt októberig volt lehetőségük a megindult vizsgálat alapján észrevételeket tenni az EB-nek.
A Bizottság pedig kilátásba helyezte a támogatások határozati úton való visszafizettetését.
Előzmények:
A támogatással kapcsolatos első eljárásban még 2010 augusztus 30-án hozta meg azt az ítéletet a Temes megyei Törvényszék, mely szerint a társaság állami támogatásban részesült a Temesvári Repülőtéren keresztül, ami ellenkezik a belső piaci szabályokkal.
Az ítélet szerint Wizz Air légitársaság 85 százalékos kedvezményt élvez a repülőtéri illetékek területén, amelyet más légitársaságok nem kapnak meg Temesváron. Mivel a temesvári repülőtér 80%-os többségi tulajdonosa a román állam, a Wizz Airnek nyújtott kedvezmény állami támogatásnak tekinthető.
A Wizz Air határozottan cáfolt, illetve bejelentette, hogy a repülőtér megfellebbezte a romániai bírák ítéletét. A Wizz Air szerint a Törvényszék döntése meghozatalakor nem vette figyelembe a repülőtérnek azokat a bevételeit, amelyek a repülőtéri illetékek kiszabása nyomán keletkeztek. Ezek a bevételek elsősorban a repülőtér utasforgalmának jelentős megnövekedése nyomán keletkeztek, amihez a Wizz Air döntő módon hozzájárult az utóbbi 3 évben. Az akkori wizz közlemény szerint a belföldi járatokat üzemeltető légitársaságok is élveznek különféle kedvezményeket a temesvári repülőtéren.
 |
| A hajdani HA-LMC lastromú Fokker 70-es. Természetesen ő is, de a Carpatair F100-asai is kisebbek, mint a kedvezményhez előírt 70 tonna MTOW. A Wizz lapján olvasható adatok alapján viszont az ő A320-asaik max. 71,5 tonnásak.... Ilyenek a véletlenek .... (foto: Roberto Bianchi) |
A Carpatair az ítélettel a kezében fordult az Európai Bizottsághoz 2010 szeptemberében, lévén úgy értékelte, hogy a Wizz és a repülőtér közti megállapodások a Carpatair piaci kiszorítására is alkalmasak. A panasz két intézkedést említ: a repülőtér és a Wizz Air között 2008-ban létrejött marketingmegállapodást és a 2010 augusztusában bevezetett kedvezményes repülőtéri díjakat.
2011-májusában értesítette az Unió Romániát az eljárás megindításáról, majd szeptemberben az EU hivatalos lapjában összefoglalóban közölte az ügyet és az észrevétel bekérő felhívást, amire a feleknek egy hónapjuk volt reagálni.
Az összefoglaló illetve felhívás szövegét itt kivonatosan közöljük, az eredeti eur- lex link a bejegyzés alján található.
AZ ELJÁRÁS
2010. szeptember 30-i levelében a Wizz Air egyik versenytársa az európai légi közlekedési piacon (a továbbiakban: a panaszos) panaszt nyújtott be, azt állítva, hogy a román hatóságok jogellenes állami támogatást nyújtottak a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Kft. (a továbbiakban: Wizz Air) részére a temesvári repülőtér vonatkozásában.
A panaszos az intézkedés felfüggesztését és a visszafizettetés elrendelését kéri.
AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE
A panasz két intézkedést említ: a repülőtér és a Wizz Air között 2008-ban létrejött marketingmegállapodást és a 2010 augusztusában bevezetett kedvezményes repülőtéri díjakat.
A rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság úgy határozott, hogy 2007-re, 2008-ra és 2010-re vonatkozóan is elemzi a repülőtéri díjszabást, többek között a kedvezményekre vonatkozó szabályozást. A Bizottság azt a tényt is megvizsgálja, hogy a Wizz Air még a 2009. októbertől 2010. februárig tartó időszakra kiszámlázott repülőtéri díjakat sem fizette ki.
A román hatóságok szerint a Wizz Air számára a marketing megállapodás alapján esedékes marketingdíj még nem került kifizetésre. A repülőtér azonban mindeddig nem kérte a repülőtéri díj kifizetését, amely a vonatkozó időszakban megegyezik a marketingdíjjal.
A 2007-es, 2008-as és a 2010-es díjszabásban különböző díjat számítanak fel a nemzetközi és a belföldi járatok utasai után; a nemzetközi járaton magasabb az utasdíj. A 2007-es, 2008-as és a 2010-es díjszabásban megkülönböztetik az átszálló és a tranzitutasokat is.
A 2007-es diszkontdíjszabás szerint a kedvezmény mértéke a leszállások számával arányban nő, legfeljebb 85 %-ig. A 2008-as diszkontdíjszabás ugyanezen az elven maximálisan 70 %-os
kedvezményt nyújt, és emellett a beszálló utasok éves számától függően további maximum 30 % kedvezmény adható.
A 2010-es díjszabás úgy módosítja a 2008-ast, hogy a 70 tonna maximális felszállósúlyt meghaladó légi járművek esetében biztosít a beszálló utasok havonta számított száma alapján legfeljebb 85 % kedvezményt.
Új szereplők számára és új úti célok esetén mindegyik díjszabás korlátozott ideig kedvezményt nyújt.
(....)
AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE
A Bizottság megvizsgálta, hogy az alábbi intézkedések a temesvári repülőtérnek nyújtott állami támogatásnak, illetve a temesvári repülőtér által a Wizz Airnek és a repülőteret használó más légitársaságnak biztosított kedvezménynek minősülnek-e:
a) a temesvári repülőtérnek nyújtott éves működési támogatás;
b) a 2007-es, 2008-as és 2010-es légiforgalmi tájékoztató kiad
ványban (AIP) szereplő repülőtéri díjak;
c) a 2007. jún. 7-i AIP szerinti kedvezmények;
d) a Wizz Air és a temesvári repülőtér közötti 2008-as megál
lapodás;
e) a 2008. október 23-án közzétett 2008-as AIP szerinti
kedvezmények;
f) a 2010. augusztus 26-án közzétett 2010-es AIP szerinti
kedvezmények;valamint
g) a Wizz Airnek a 2009. október és 2010. február közötti
időszakra kiszámlázott repülőtéri díjak beszedésének halasz
tása.
A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság előzetesen arra a véleményre helyezkedik, hogy a temesvári repülőtér az éves működési támogatás nélkül nem jövedelmező, mivel a román hatóságok által küldött információk alapján egyértelmű, hogy az éves működési támogatás összege meghaladja a repülőtér éves nyereségét. Ezért a Bizottságnak kétségei vannak azt illetően, hogy a piacgazdasági befektetői próba kritériumai teljesülnek-e ebben az ügyben. Ebben a szakaszban a Bizottság előzetes álláspontja szerint a temesvári repülőtérnek nyújtott éves támogatás működési támogatásnak minősül, amely csökkenti a repülőtér üzemben tartójának folyó kiadásait. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az ilyen működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.
A Bizottságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy a 2007-es, 2008-as és 2010-es díjszabásban biztosított kedvezmények támogatásnak minősülnek-e. Úgy tűnik, hogy a fentiekben ismertetett díjszabások konkrét légitársaságokat előnyben részesítenek, így ezeknek a többi légitársasággal szemben ugyanazért a szolgáltatásért kevesebbet kell fizetniük.
A román hatóságok mindeddig nem küldtek a megkülönböztetést indokló költség- haszon elemzést. A küszöbértékek és a maximális kedvezmény mértéke bizonyos esetekben önkényesnek és túlzónak tűnik.
A Bizottságnak a Wizz Airrel kötött 2008-as megállapodás tekintetében is kétségei vannak azt illetően, hogy az támogatásnak minősül-e. A megállapodás révén a repülőtér számos kötelezettséget vállal a Wizz Airrel szemben, például marketingdíj fizetésére. Semmi nem bizonyítja, hogy e megállapodás teljesíti a piacgazdasági befektetői próba követelményeit. A marketingdíjjal kapcsolatban a román hatóságok elismerték, hogy a Wizz Air nem fordít kellő figyelmet a megállapodásra, és hogy lehetetlen felmérni az intézkedés hasznát.
(....)
A Bizottság előzetes álláspontja ebben a szakaszban az, hogy a támogatás nem
összeegyeztethető a 2005. évi légi közlekedési iránymutatással, mivel különböző utasdíjat számolnak fel a nemzeti és a nemzet közi járatokra, a kedvezményeknek csak egy része vonatkozik új útvonalakra, azonban az új útvonalakra vonatkozó kedvezmények sem degresszív jellegűek.
A Bizottság előzetes álláspontja szerint a 2,6 millió EUR repülőtéri díj beszedésének elmaradása, amire a román hatóságok nem adtak magyarázatot, állami támogatásnak minősül. Úgy tűnik, hogy az intézkedésre az EUMSZ-ben meghatározott kivételek sem vonatkoznak. Ennélfogva a Bizottságnak súlyos kétségei vannak a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.
Ebben a szakaszban a Bizottság azt az előzetes álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó ügyre alkalmazható a felfüggesztés és a visszafizettetés.
A Bizottság tehát felkéri Romániát, hogy a 659/1999/EK ( 1 ) rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtsa be észrevételeit tekintettel arra, hogy a Bizottság határozatban kötelezheti Romániát a 2010-es AIP- ben foglalt szabály felfüggesztésére, amely szabály a 70 tonna maximális felszállósúlyt meghaladó légi járművek esetén 72–85 % további kedvezményt nyújthat a repülőtéri díjakra. Ez a láthatólag csak a Wizz Airnek hasznos további kedvezmény első látásra nem elegendő a repülőtér költségeinek fedezéséhez,
tehát ténylegesen megkülönböztető jellegű.
A Bizottság arra is felkéri Romániát, hogy a 659/1999/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtsa be észrevételeit tekintettel arra, hogy a Bizottság határozatban kötelezheti Romániát, hogy fizettesse meg a Wizz Airrel a Wizz Air temesvári működésének megkezdésétől számítva a 2008-as megállapodás lejártáig tartó
időszakra vonatkozó fennmaradó repülőtéri díjakat, valamint fizettesse vissza a 2010-es AIP-ben foglalt szabály szerinti támogatást, ami a 70 tonna maximális felszállósúlyt meghaladó légi járművek esetén 72–85 % további kedvezményt biztosít a repülőtéri díjakra.
Az eljáráshoz kapcsolódó fenti észrevételi felhívás az eljárásértesítővel együtt az Európai Unió hivatalos lapjának
2011 szeptemberi számában olvasható teljes terjedelemben.
Kényes információk szivárogtak ki belga kormánykörökből. A közlekedési államtitkár Mechior Wathelet nevéhez kötött elképzelés évi legfeljebb 30 millió eurós mentőcsomagról szól a polgári repülés számára 2020-ig, más források szerint viszont több mint 10 évig. 
