A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése

2023/09/28

Európa: Megmentheti-e az EU-n kívüli többségi befektető a SAS-t?



KOPENHÁGA, szeptember 27. Reuters:

– Skandinávia legnagyobb légitársasága, a SAS már a héten bejelentheti a veszteséges légitársaság megmentésére törekvő potenciális befektetők tőkegyűjtésének eredményét . A SAS tavaly csődvédelmet nyújtott be az Egyesült Államokban , mivel a pilóták sztrájkjai közepette igyekezett csökkenteni a költségeket és az adósságot.

A légitársaság, amelyet az 1980-as években fénykorában a világ legjobb légitársaságának választott egy iparági csoport, több mint egy évtizede küzdött, hogy felvegye a versenyt fapados riválisaival Európa széttagolt légiközlekedési szektorában.

Most, miután a világjárvány és az utazási korlátozások alatt megcsappant a kereslet, a SAS más nemzeti légitársaságokat követ új befektetők keresésében, mint például az olasz ITA Airways és a portugál TAP. A SAS azt reméli, hogy 9,5 milliárd svéd korona (863 millió dollár) új részvényt szerez, és 20 milliárd korona adósságot alakít át részvényekre.

KIK A LEHETSÉGES KÉRŐK?

A dán állam bejelentette, hogy a jelenlegi 22%-ról körülbelül 30%-ra kívánja növelni részesedését a SAS-ban, és egy vagy több részvényest keres a többségi részesedés megszerzésére.
A dán pénzügyminisztérium szerint minden megállapodás megkövetelné, hogy a SAS Koppenhágát kulcsfontosságú utasforgalmi csomópontként tartsa fenn.

További potenciális ajánlattevők közé tartozik az amerikai vagyonkezelő, az Apollo Global Management Inc (APO.N) , amely tavaly 700 millió dolláros áthidaló finanszírozást biztosított a SAS-nak a csődeljárás lebonyolításához. Az Apollo a kölcsönt részvényekké alakíthatja át, és ezáltal főrészvényessé válhat. Az ügyet ismerő forrás a hétfői ajánlattételi határidő előtt azt mondta, hogy az Apollo "az első rajtkockáról indul", hogy többségi részvényessé váljon, és 70%-os részesedés megszerzésére törekszik.

Ez az Európai Unió szabályainak próbája lenne, amelyek megakadályozzák, hogy egy uniós légitársaság több mint 50%-át a 27 tagú blokkon kívül tartsák. Az Apollo azzal érvelt, hogy tőkéjének nagy része európai befektetőktől származik, de a probléma megoldatlan maradt.

MI VAN SVÉDORSZÁGGAL ÉS NORVÉGIÁVAL?

A svéd kormány, amely szintén 22%-os részesedéssel rendelkezik, több mint 8 milliárd koronát injektált a társaságba, de elutasította a SAS további készpénz iránti kérelmét.
Új tőke bevonása automatikusan csökkentené Svédország részesedését a légitársaságban. Svédország tavaly azt mondta, hosszú távon teljesen kilép a légitársaságból.

A norvég kormány közölte, hogy nem járul hozzá új tőkével. Az ország, amely 2018-ban eladta fennmaradó 10%-os részesedését de továbbra is nagy hitelező, tavaly azt nyilatkozta, hogy támogatni fogja azt a tervet, hogy a kölcsönöket részvényekké alakítsa, de nem tervezi, hogy hosszú távú részvényes legyen.

KI LICITÁLHAT MÉG?

Jacob Pedersen, a Sydbank elemzője szerint az Apollo és a dán állam valószínűleg több kisebb részvényest is bevon. Köztük lehet a svéd családi tulajdonban lévő Wallenberg alapítvány, amely jelenleg 3,4 százalékos részesedéssel rendelkezik a SAS-ban, vagy a dán nyugdíjalapok – mondta. Gerald Engstrom svéd magánbefektető 0,8%-kal rendelkezik.

A Lufthansa német légitársaságot (LHAG.DE) korábban összefüggésbe hozták a SAS megvásárlásával, de Pedersen szerint más európai légitársaságok ajánlatai nem valószínűek. A Lufthansa éppen átveszi az ITA Airways nagy részét .

MI TÖRTÉNIK MOST?

A végső ajánlatok benyújtásának határideje hétfő volt. A SAS szeptember 28-án jelenti be a nyertes ajánlatot, hacsak nincs több minősített ajánlat. Ebben az esetben a SAS október 2-án aukciót tarthat, amelynek eredménye október 5-én esedékes. Az uniós hatóságoknak jóvá kell hagyniuk az új tulajdonosi struktúrát az ügylet véglegesítése előtt. Amint ez megtörtént, a SAS megkezdheti a 11. fejezet csődvédelmének kilépésére irányuló eljárást, amely idén vagy jövőre késhet, mondta Pedersen.

Nem világos, hogy a SAS kikerül-e a svéd tőzsdéről a csődvédelemből való kilépés után. Az ajánlattevőknek közölniük kellett, hogy kívánják-e a céget tőzsdén tartani vagy sem.

- J. Birkebaek és J. Gronholt-Pedersen
- Címfotó:Yrsa Viking

2012/12/06

Csődveszély Brüsszelben - Adókedvezménnyel segít a kormány?

Kényes információk szivárogtak ki belga kormánykörökből. A közlekedési államtitkár Mechior Wathelet nevéhez kötött elképzelés évi legfeljebb 30 millió eurós mentőcsomagról szól a polgári repülés számára 2020-ig, más források szerint viszont több mint 10 évig.
Belgiumban attól tartanak, hogy a csőd elől nem először menekülő, jelenleg Lufthansa érdekeltségű Brussels Airlines is tönkremegy ha a fenti összeget nem kapja meg az ágazat.  A terv tétje egy szociális katasztrófa elkerülése, mintegy 7-10.000 munkahely megmentése.

A kedvezményezett nemcsak a Brussels, hanem a Thomas Cook, a Jetairfly és a TNT  Airways lenne hosszútávon. Ettől függetlenül a legtöbb pénz mégis a Brusselsnek jutna a stratégiai terv alapján. A támogatás formája erősen behatárolt, hiszen - mint az ismert -  az állami támogatásokat az EU szabályai általában tiltják (különleges esetekben, egyszeri segítség nyújtható a bajban lévő cégeknek).
Az államtitkár szerint azonban a tervezett megoldás nem minősülne állami támogatásnak.
A kiszivárgott hírek szerint ugyanis főképp arról lenne szó, hogy a munkáltatói járulékokat és az adókat faragja le a belga kabinet Belgiumban az érvényes légiszállítási engedéllyel (AOC) rendelkező közösségi fuvarozók számára.  A dokumentum megemlíti a két brüsszeli repülőtér, a Brussels Airport (BRU) és a diszkontoknak helyet adó Charleroi  (CRL) helyzetét a légitársaságok esetleges csődje esetén. A fuvarozók elvesztése munkahelyvesztést okozna a Brussels Airportnál is, de ha később a Ryanair átköltözne ide, akkor a Charleroi reptér kerülne kritikus helyzetbe.

A támogatási megoldással pl. Luxemburg és Írország helyi adókedvezményeit szeretnék ellensúlyozni. A terv szerint  2020-ra olyan egyenlő versenyfeltételek állnának fenn, amelyekkel felszámolnák pl. a Ryanair lehetőségeit az olcsóbban alkalmazott munkaerővel szerzett előnyre.

Jelenleg a technikai és pénzügyi megvalósíthatóságot vizsgálják. A terv valószínűleg a jövő héten kerül a szövetségi kormány asztalára.

A történet számos kérdőjelet vet fel a Malév csődjével összefüggésben is, különösen ha az EU áldást adja a megoldásra. A magyar fuvarozó helyzete ugyanis több szempontból hasonló volt, ám számos különbség is akad. Például a Malév visszaállamosításakor jóváírt adótartozás nem ágazati szintű kedvezmény volt, hanem kifejezetten csak a nemzeti fuvarozót érintő konverziós lehetőség, amelyben az állam a tartozás fejében szerzett tőkerészt a vállalatban.

Ugyanakkor kérdés az is, hogy ha a belga ágazati megoldást az EU jóváhagyja, nem fognak-e más, közösségen kívüli piaci résztvevőkkel konkuráló gazdasági területek is "érdeklődni" a megoldás iránt.

Trikó Nick