UPDATE: Hazajött a madár vasárnap este.
Amint azt megjelent részinformációkból már tudni lehetett, hamarosan visszaérkezik Ferihegyre a MALÉV június végén megsérült HA-LOC lajstromjelű B737-800-asa. A repülőgép MAH5616 hívójellel átrepülést (ferry flight) hajtott végre csütörtökön este az Air Livery East Midlands-i fényező létesítményébe. A gép sárkányszerkezetének javítását a Boeing pontos felmérése után a helyszínre telepített szakembergárda végezte el. Az eszközök nagy részét szintén telepíteni kellett lévén a repülőtér nincs felkészülve ilyen munkák végrehajtására. Forrásaink szerint a farokrésztől előrefelé haladva a következő főbb sárkányelemek szorultak cserére, illetve javításra; APU-tér (segédhajtómű) -ajtó, farokcsúszó, hátsó keszonfal elemek (STA1016) és STA887 illesztő törzskeret, egyéb törzskeret elemek, hosszmerevítők, haslemezelés a szárnyközéprészig.
A farokcsúszó, felette az APU ajtó |
Hátsó utastérfal (keszonfal) kerete: STA1016) |
A keszonfaltól az utastrérajtó vonaláig eső felület |
|
Távolabbi kép a területről |
A repülőgépet a javításhoz először stabilan rögzíteni kellett, ami a normál emelőpontokon kívül további dúcolásokat, illetve a törzs és a farokrész teljesen stabil rögzítését, illetve alátámasztását jelenti. Ezután lehetett megbontani a sárkány rögzítőelemeit, illetve magát a félhéjszerkezetet, hogy a javítás problémamentesen, a gyári előírásoknak megfelelő szinten megtörténhessen.
Egri Dániel (IVAO) két fotója a javítás közben (airportal.hu) A felvételeken jól látható a vezérsíkok és a törzsön átfűzött kereszttartók dúcolása. |
A gép várhatóan vasárnap érkezik vissza Budapestre a cserélt elemek teljes fényezése után.
Hivatalos jelentést nem láttunk az ügyben, viszont az esemény után kapott első nem hivatalos információnkat erősíti az index egyik fórumozója, aki szerint a Malév vizsgálata is megállapította a pilótahiba tényét, valamint azt, hogy a repülés utolsó szakaszában a sebesség elfogyott.
Ahogyan első cikkünkben is említettük, a lehetséges tailstrike-okok között van a kellő sebességtartalék hiánya, illetve a hibás kilebegtetés.
Ugyanakkor az ilyen helyzetben történő reakciók kulcsfontosságúak az esemény kimenetele szempontjából. A repülőgép aktivált féklapjai csak akkor nyílnak ki a futók berugózásakor, ha a gázkarok alaphelyzetben vannak. Ha a gáz feljebb áll, a spoilerek nem nyílnak ki, abból a logikából kiindulva, hogy a pilóta át akar startolni. Ha tehát a kis sebességet gázzal igyekeztek korrigálni, vagy más okból nem álltak alapon a gázkarok, a féklapok inaktívak maradtak, ami úgynevezett elpattanáshoz vezet, ha a pilóta nem nyit rá kézzel a féklapokra, vagyis a gép újból elszívódik a betonról. Elpattanás esetén azonban fennáll a farokleütődés veszélye, ha a pilóta hagyja a gép orrát emelkedni és/vagy tévesen reagál az adott helyzetben. Mindebből látható, hogy egy "egyszerű" sebességproblémából másodpercek alatt nagyon sűrű és összetett helyzet alakulhat ki.
Ezért is fontos, hogy a személyzet elérje a géppel az ún. stabilizált megközelítés állapotát, mielőtt a leszállásról határoznia kell.
Korábbi bejegyzéseinkben részletesen elemeztük a lehetséges okokat, illetve a Heraklionhoz hasonlóan felszerelt repülőterekre történő stabil VNAV megközelítés módját is, amire a gép rendszerei alkalmasak, ha a vállalatnál rendszeresített eljárások erre egyébként lehetőséget adnak.