2012/02/11

Nektek! - Szomorú "vádirat" köröz a Malév műszaki leányvállalatánál - ACE

Miközben egyes lapok bátor számokat írnak mindenről mindenhova - így a Malév leánycégeinek állítólagos hozzájárulásáról veszteséghez, a bukáshoz,  - eközben a repülés hivatásos szerelmesei, akik napi kapcsolatban voltak a gépekkel, alig-alig nyilvánulnak meg. Döbbenet és hallgatás uralkodik a bizonytalanság mellett: vajon holnap is él-e még a belépőm?

Mi is csak egészen halkan jeleznénk, hogy miközben még ősszel is a repülőgépjavító cég nyereségességéről szólt pl. a Napi Gazdaság, most a HVG már másfél milliárdos múlt évi veszteségről ír.

Emellett természetesen a politikai sárdobálás is gőzerővel folyik, amelyben igazságot több okból sem szeretnénk tenni. Egyrészt meggyőződésünk, hogy minden egyes kormány megmenthette volna a Malévet - ahogy sok egyéb tönkrement dolgot az országban. De egyik sem tette.
Másrészt  a politika, netán politikai önkritika szintjéig el sem jut, vagy inkább nem akar eljutni, hogy ténylegesen miből és hogyan álltak össze veszteségek. Például szóba sem kerül, hogy az utóbbi, ismét "kiválóan" sikerült Malév privatizáció után győzelemként beharangozott oroszországi javítások mérlege hogy áll... Mikor milyen alkatrészek hogyan kerültek kinti lajstromú gépekbe, mennyiért és főképp miből? Milliárdokért... Pedig nyílt internetes fórumbejegyzésekben is szóbakerült, nemkevés szakembertől hallottuk azóta sem.  És ez csak egy ügy a számtalan közül, a mi a Malévet és "leányait" érinthette sok év alatt...
(Egy másikat épp most penget a legnagyobb repülős érdekképviseleteket tömörítő, nemrég újraindult MAPLÉSZ oldalon az egyik tagszervezet.)

De térjünk vissza a kékruhás műszakiakra.
E sorok írójának szintén a ferihegyi hangárokban  kezdődött el a repülős élete, ahol a forgalmi  előtéren nem javítható súlyosabb hibák megoldása és a repülőgépek üzemidős karbantartása folyt. Ott cseperedtem férfivá, és ott tanultam meg, mit jelent a felelősség a kézből kiadott munkával szemben. Ott tanítottam ugyanerre fiatalokat, akiknek egy mai helyzetben nem tudnék a szemébe nézni. A repülőgépszag, a kerozingőz később sokmindenben meghatározta az én életemet is, mikor az ezredforduló után elkerültem Ferihegyről.

A repülőgépek forgalmi és hangári ápolása, hibajavítása, nagykarbantartása egyike azon felelősségteljes feladatoknak, amit a repülésben tréfásan úgy mondanak: "féllábbal a sitten dolgozunk". És ez azóta így van, mióta a Malév, majd a belőle egy szintén kétes szakszerűséggel lefolytatott privatizáció után kivált Aeroplex (ACE) létezik. A különbség annyi, hogy az átkosban még a szabotázs vádja is az ember feje fölé kerülhetett.
De ezek az emberek nem félelemből dolgoznak jól, hanem azért mert tudják, hogy egyetlen döntésükkel, mozdulatukkal, aláírásukkal sokezer ember életéért felelnek, míg legközelebb bárki az adott berendezés, rendszer karbantartásával ismét foglalkozna. Persze ez is elég "félelmetes" felelősség, de ahogyan  egy jó orvos, tűzoltó, vagy egy igazi pilóta, úgy egy jó műszaki sem a veszélyekre gondol munka közben, hanem arra, hogy a feladatot pontosan végrehajtsa. A felelősség maga már beépül a génjeikbe, együtt kering az ereikben a vérrel, a műszaki látásmóddal és némi kerozinnal... Mondhatni, észre sem veszik, de benne van minden mozdulatukban.

Közben belefér egy kis tréfálkozás egymással, az "inasokkal". Mosoly, ugratás, a folyamatos önkontroll által generált komolyság oldására.

Belefért....

Az egyelőre létszámcsökkentés alá vont, illetve részben rendelkezési állományba küldött ACE csapatban agyonfénymásolva köröző írás ezt a múltidőt idézi. Méghozzá azzal a mély, olykor csak tőmondatokig jutó férfifájdalommal írja le, amit azokban az utolsó pillanatokban enged meg magának egy repülős ember, amikor már tenni semmit nem tud a "hiba" kivédésért. De az elvárás is benne van, vagy talán egy bátortalan elképzelés: mi lenne ha a fejük felett döntéseket hozók megkóstolnák - megkóstolták volna a tényleges felelősségvállalás ízét ....

Többen ígérték az írást a napokban, de volt akinek közben már "nem kell bejárni". Akitől végül megkaptuk, hasonló tömörséggel foglalta össze a lényeget:

"Hát valahogy ilyen a helyzet, hangulat és a sok éve felgyülemlett szavak özöne. Egy ilyen brutál dolognak kellett történni hogy az igazság ha névtelenul is de a felszinre törjön."
 

Az első munkahelyem most.... és az első 767-es, amivel repültem... (Trikó fotója)

Íme az ismeretlen szerző írása:

"Nektek!

Nektek, kik most céges autókban rettegve próbáltok minket ijesztgetni.
Nektek, kik ide juttattátok ezt a céget.
Tudom, benneteket nem érdekel az egész.
Nektek semmit nem jelent a deresedő halánték, a ritkuló haj.
Nektek nem jelent semmit az öregek nyomában felnövő fiatalabb csapat, akik "csak" 15-20 éve koptatják a szolgálati bejáró repedezett betonját.
És a kiskölykök sem, akik pár éve még tág szemekkel, suta léptekkel botladoztak be a hangárba, akik nem mertek fölmenni a lépcsőn sem... ma már ők is olajos kézzel törlik a homlokukat, miközben azt a "rohadt csavart" próbálják kiszedni.
Az öregek, akik hol kiabálva, hol morogva, hol az orruk alatt mosolyogva terelgették az ifjú bolondokat.
És most mindannyiuk szeme nedves és a földet nézik csendesen...
Meg egymást.
Én őket, ők engem.
Dolgoznak, teszik a dolgukat.
Az arcuk szürke, a hangár sokkal csendesebb, mint szokott...
Benneteket nem érdekel, amikor azt ordítja valaki "aaaaaaajtóóóóó!!!!!!!"......... amikor a "lórezsőt" vagy a "lókárolyt" hozzák a hangárba.
Benneteket nem érdekel, mikor 30-40 éves beceneveket kiabál valaki át a hangár zaján és olyanok szokásait emlegetik, akiknek ma már csak a beceneve él az emlékekben.
Ahogy máskor, most sem kell odafigyelni rájuk.
Nem ellenőrzi őket senki.
Amit tesznek, az jó. Azért, mert ilyenek. Ezt tanulták.
Olyanoktól, akiket erre tanítottak.
Mert szeretik ezeket a furcsa szárnyas szerkezeteket. Mindet. Csak a kékfarkúakat kicsit jobban.
A gyerekeink is megtanulták, hogy felnéznek, ha zajt hallanak..... "apaaaa, az ott ugye majév gép?"
De ez benneteket nem érdekel.
Ti féltek.
Mi is.
Ti a munkától és a felelősségtől.
Mi attól, hogy elveszítjük ezeket.
Ránk emberek bízzák az életüket és erre büszkék vagyunk. Nem bírnánk ki, ha csalódnának bennünk.
Rátok csak mi bíztuk a magunk sorsát, de még ettől is féltek és már megszoktuk, hogy csalódunk.
De nem baj.... mert szeretjük amit csinálunk.
Ilyenek vagyunk.
Próbáltátok kiirtani belőlünk, de nem sikerült.
Nem is fog.
Ilyenek vagyunk.
Nem volt baj, ha nincs szerszám, ha nincs anyag, ha késik a fizetés, ha hideg van.
Veszekedtünk egymással, ordibáltunk is, néha a pokolba kívántuk az egészet, de mindig megcsináltuk.
Nem vagyunk tökéletesek.
Néha lusták vagyunk, lógunk, beszélgetünk munkaidőben. Fogunk is, mert emberek vagyunk.
De!
Szeretjük a repülést, szeretjük ezt a céget.
Ez a cég szerethető. Miattunk az. Mi tettük ilyenné.
Azzal, hogy emberek vagyunk.
És most szomorúság és keserűség fojtogat
A mi lelkiismeretünk tiszta.
Nektek meg nincs.... azt sem tudjátok mi az.

De semmi baj... Kezdj dühös nyomozásba, hogy ki merészelte ezt írni és este azzal a büszke tudattal ülhetsz a kényelmes céges autódba, hogy ma is jól megmutattam nekik.


Egy lógós a hangárból."

2012/02/04

Búcsúzik a MALÉV flotta - A Wizz a jogokat akarja - A piac összezár

Éjjeli konvoj Sannonba. A flightradar24-en is búcsúztatták a Malévet
Miután a Malév pilótái első körben nem kezdték meg a Malév / ILFC Boeingok kirepülését, a következő akadály a BA Rt. volt, aki viszont az üzemanyag kiszolgálást nem kezdte meg. Végül a lízingcég volt kénytelen gondoskodni a tankolásról. Az első gép amely egyenesen Shannonba indult a HA-LOK. Több búcsúzó azonban tiszteletkör után köszönt el a 66-évig úgy-ahogy hűséges Anyaország légiforgalmi irányítóitól, és a földön elkeseredetten integető kollégáktól. Aki látott már utolsó járatot elindulni repülőtérről, az tudja, milyen hosszú időre képes elszorítani a búcsúztatók, de még a távolabbi megfigyelők torkát is a jelenet.

E bejegyzés szerzője nem egy ilyen alkalom után vígasztalta az adott légitársaságok betonszéli sárga csíkon álldogáló munkatársait.
Ennél egyetlen nehezebb, sokkalta kegyetlenebb helyzet létezik csak, és ez a mostani.... 
Amikor a saját megélhetést, a munkatársat jelentő, kívülről belülről, minden kis festékkopásáról, egyedi jegyeiről ismert repülőgép áll a fagyos betonon. A lépcső elgurul a géptől, indulnak a villogók és megkezdődik az utolsó start-procedúra. 

Az embert a megsemmisülés érzése járja át, és még az is azt érzi, hogy a gépnek lelke van, aki soha nem látta ilyen szentimentálisan a világot. A pilóta persze ekkor sem nagyon gondolhat erre, hiszen ő ugyanúgy dolgozik, mint előtte többezerszer. 

ispi képe airportal.hu
De a földön maradottak gyomra már ekkor összeszorul. Elkeseredettség, harag, és tehetetlenség hullámai törnek elő elmotyogott félmondatokban. A tegnap tán egymásra nem is figyelő kolléganők egymás kezét szorongatva keresgélik a papírzsebkendőt. A másik kolléga a gép alatt észrevétlenül megsimítja a gép oldalát, miután a pilótáktól elbúcsúzva kihúzza a fejhallgatót. 
És itt  minden mozzanat igazán és mélyen fáj mert az idegek gőzerővel vésik az agyba a leendő emlékképeket. Mikor az állóhelyről kiforduló Boeing mégegszer megmutatja az eddig naponta megszokott céges festését, vagy belevész a reptérzajba a távolodó gép búgó suhogása, mikor szemenszúr a pálya elején beforduló reflektorok kápráztató ereje és mégegyszer ideér a felsikoltó hajtóművek hangja, a felhőbe emelkedő gép párhuzamos fénypászmái, fehér vakui belevágnak a párarétegbe.... na akkor csobbannak az utolsó utáni cseppek a betelt pohárba. Ez már csak ilyen....
A látvány "békeidőben" is megkapó, de ilyenkor a legfájdalmasabb szakítás, a visszavonhatatlanság durva törvényei és a hitetlenkedés hiú ábrándjai keverednek abban, aki valaha is szerette, amit itt csinált.

66 év befejezése
Eközben az újságosnál már olvasható: a Malév ellen EU eljárást kezdeményező Váradi József - Wizz- (azt megelőzően Malév-) vezérigazgató - bejelentette: összesen két (!) újabb gépet telepítenek Budapestre, és igényt tartanak a Malév EU-n kívüli repülési jogaira. Emellett nem kíván változtatni az üzleti modellen. (Magyarul ez azt jelenti, hogy a fapados rendszernek megfelelően nincs teherforgalom, nincs átszállási garancia, nincs semmilyen hagyományos légitársaságoknál megszokott egyéb szolgáltatás a Malévtől átveendő vonalakon).  A Wizz pezsgőbontását némileg megzavarhatja, hogy az összes nagyobb szereplő azonnal reagált a Malév helyén támadó piaci űrre. Egyrészt a British Airways és a Brussels, Swiss kíván kapacitást növelni, de ugyanezt a lehetőséget jelezte az Austrian is.
Az eljárásban szintén aktív Travel Service SmartWings festéssel üzemeltet majd gépeket Budapestről. De nemcsak járatokat jelentett be, hanem azt is hogy repülő és kabinszemélyzetet keresnek a Boeingjaikra. A Lufthansa szintén bővít és a Malév nagy codeshare partnere az Air France szinte biztosan reagál az űrre. A Wizz közvetlen ellenfele a Ryanair pedig már bejelentette, hogy bázisállomást telepít Budapestre, ráadásul részben a Wizzel azonos vonalakra. A Hainan egyedül járatja tovább a pekingi járatot, bár a longhaul járatok eddig sem voltak a Wizzhez hasonló low cost cégek erősségei, ez tehát nem érinti Váradi elképzeléseit. A teherszállítás egy külön kérdéskör lesz, mert ebben a fapad szintén nem jeleskedik, ezzel más fog jól járni.

Egyenruha - már csak emlék a jobb időkből
Az azonnal betömődni látszó piaci hézag annak fényében is érdekes, hogy Kiss Kálmán a HUNALPA szókimondásáról ismert alelnöke egyszerűen a nemzeti vagyon elherdálásának nevezte a történteket. 

Valóban nehezen megkerülhető kérdések merülnek fel az elmúlt kormányok privatizációs ügyleteivel és az állandó vezetőváltásokkal kapcsolatban,  2007-es példátlanul hátrányos Abramovics - Vnyesekonom ügylettel kapcsolatosan éppúgy, mint hogy mire várt a megörökölt helyzet orvoslásával a jelenlegi hatalom, különösen mióta a Wizz és a Travel Service EU-s eljárást kezdeményezett a Malév ügyében.

Kétségtelen, hogy az orosz résztulajdonos fél a maga megszokottan bájos indirekt módján jelezte, hogy nem lenne ínyére a Malév csődbevitele, hiszen a magyar fél számára előnytelen üzlet egyik lényege épp az volt, hogy mindenképp a Malév tartozik annak ellenére, hogy az üzletből igen rosszul jött ki. 
A becsődöltetés ettől függetlenül nem ördögtől való megoldás, láttunk ilyet a világban. Ám már állnia kellett volna annak a vállalatnak, amelyik azonnal átveszi a Malév működtethető "örökségét". Az elvi lehetőség még a brand átvételére is meglenne, hiszen a márkanév az állam kezelésében maradt.

Mindazonáltal a csődhelyzet így is előállt, és a válságban kincset érő piaci hézagok betömésével olyan csapdába került az állam -már ha valós szándékai voltak a nemzeti légitársasággal, - ami meglehetősen kétségessé teszi, hogy a belátható jövőben egyáltalán józan megfontolás tárgya lehet-e egy új flag carrier létrehozása. 
A felelősöknek ezúton is gratulálunk, különösen azoknak, akiket soha senki nem kívánt vagy mert megnevezni, pláne felelősségre vonni. Remélhetőleg épp készülnek valami jólfizető állást adni a válság közepén munkanélkülivé váló dolgozóknak.
 

Szintén gratulálunk a média hiperaktív közreműködéséhez is, amellyel viszont katalizátorként hajtották előre az utóbbi napok történéseit is. Malév körüli lelkes, negatív hírverés egy több évtizedes magyar hagyomány, csodálkoztunk volna, ha - leszámítva egyes mérsékeltebb gazdasági lapokat - a legérzékenyebb és legártalmasabb pillanatokban némileg átgondoltabban végezték volna vélt vagy valós dolgukat a derék sajtómunkások. Az utaztatásaik során ingyen összegyűlt hűségpontokkal vélhetően a csődbiztoshoz fordulhatnak, amihez sok sikert kívánunk.  Javasoljuk továbbá, hogy utazásaiknál felejtsék el a régi ismeretségekre való hivatkozáson alapuló upgrade és túlsúlykívánságokat, mert ezeket a Malév helyére lépő fapados cégek hírből sem ismerik.

Mire az írás megjelenik, a konvoj utolsó öt gépe érkezik Shannonba. A személyzeteket egy Q400-as fogja hazahozni, ami a távot figyelembe véve nem lesz sétagalopp, de legalább méltó lesz a 66-éves vállalat történetének méltatlan és gyászos befejezéséhez.

Az igazságból elveszett .... az "i" .... ( Hofi G.)
 
richey639 képe: airportal.hu
__________________________________________________________
UPDATE: Megérkeztek a fiúk a Q400-assal és egy utolsó körrel tisztelegtek a Malévnek évtizedekig otthont adó bázisrepülőtérnek....