Virtuális hóvirág - Nőnapi köszönő földön - égen

Fotó: Ujvári Sándor

Köszönő ... Nem elírás a cím. Szerencsésebb ezen az évi egy napon nem úgy felköszönteni a nőket, mintha fennállásuk évfordulója lenne, hanem inkább magunkat, férfiakat emlékeztetni rá, mi mindent köszönhetünk a nőknek. Ha azt a bizonyos bibliai koronát levesszük egy pillanatra, magától fog megfogalmazódni bennünk némi beismeréssel, elismeréssel vegyes, motyogás, netán nyílt, hálás köszönet. Ez szebb ajándék, mint egy csokor (amúgy is védett) hóvirág, vagy bármilyen tárgyi "letudása" az ünnepnek ... 

Valljuk be, a hétköznapokban ritkán jut ez az egész dolog az eszünkbe, szóval itt a remek alkalom, hogy köszönetet mondjuk családban, munkahelyen, repülőtéren, fedélzeten, vagy úgy általában. Nem árt, ha a volt és jelenlegi cégvezetők is elgondolkodnak pár mondaton az alábbiakban.

Ahogy a világ emlékszik ránk.
A reklámosztály gyakran fordult külsős modellekhez, ám kerítésen belül is mindig jól álltunk szépségekből. Ebben igazán gazdag cég volt a Malév...

 Nem szeretnék rávezetni sem senkit arra, hogy miért legyen hálás és miért ne. Inkább egy kicsit rendhagyó módon személyessé teszem ezt a mai posztot. Biztos vagyok benne, hogy sokan fognak helyzeteket, érzéseket ismerősnek találni. Szóval jöjjön a férfiaknak is szóló nőnapi poszt...

Az első varázslat

Egy jó emberöltőt töltöttem el így-úgy a repülőtéren, ha nem számolom az iskolai lógásaim Ferihegyen töltött részét. Pedig nem keveset tébláboltam errefelé kémiafakt és egyéb nulladik órák helyett. Bizony már suhancként is két illat fogott meg azonnal: a beton felől szállingózó elégetlen, édeskés kerozinpára, és a várókban, pultokban, kabinszemélyzetek, a nyugati és tehetősebb magyar hölgyutasok kavalkádja nyomában láthatatlan contrailként terjengő, finom, beazonosíthatatlan összetevőkből álló illatfelhő. ... Az "átkosban" az elegáns éttermeken és a színházakon kívül leginkább itt találkozott az emberfia ezekkel a praktikákkal, ahogyan a nyugati mércével mérve is elismerésre méltó, olykor címlapra kívánkozó megjelenéssel és eleganciával is. Hogy ne csak a látvány és az illat ragadja magával a légikikötőbe tévedőt, mindehhez az aláfestést a sajátos akusztikában búgó - csilingelő, többnyelvű utasfelhívások, és az odakintről beszűrődő hajtóműzaj keveredése adta.  Egy pelyhedző állú férfipalánta szivacsként szívhatta magába mindazt a varázst, amit a repülés kapujában érzékelni lehet.

Kerítésen belül

Az előtéri beton, a gépek illata később a mindennapjaim részévé vált, hiszen a hangárokban "gyógyítottam" a repülőgépeket, ám a hölgyek innen erősen hiányoztak. Igazi kérges pasivilág volt ez. Az olykor szükséges ügyintézés a terminálokon egyet jelentett valamiféle szentély-látogatással, ahol a finomság, a szépség, a "fél lábbal külföldön" fíling kerítette hatalmába az embert. Persze a férfikollégák közt nagy büszkeségre adott okot, ha valaki ismert egy jegyeladót, jegykezest, utaskísérőt, de tegyük hozzá, nagyon sok segítséget is kaptunk ezektől a lányoktól, hiszen az utazás csínját-bínját ők ismerték, ők tudták, hogyan és hová érdemes utazni az éves szabadjegyünkkel. Bizony nem voltunk olyan rutinosak, mint manapság, és persze nem volt internet, ahol minderről előre tájékozódhattunk volna.
Ám a kolléganők segítő kedvességét mégsem kellett teljesen nélkülöznünk a hangárok világában sem. Talán nem is kell mélyebben részleteznem mindezt, ha annyit elárulok, hogy a teljes férfiállomány ügyes-bajos  ügyeinek intézésében kulcsszerepet játszó egyik fiatal osztályadminisztrátort egyszerűen Mamusnak hívta az egész hangárbázis. Ez azért jelent valamit :)

A Rákóczi, Táncsics, Hunyadi motoros sok Malév/LRI koktélhajó főszereplője volt.
(forrás: Kosztolicz Péter/ hajoregiszter.hu)

Ebben a korszakban nagyon sokat jelentettek a vállalati bulik, gólyabálok és egyéb szervezések, ahol bizony nemcsak laza ismeretségek és barátságok szövődtek. Emellett - és ezt elsősorban a "kerítésen kívüli" olvasóknak írom - az a legendás belterjes duhajkodás, amire mindig rákérdezett mindenki, aki megtudta, hogy a reptéren dolgozom - nos ez az "erkölcsi fertő" egy hosszan kitartó legenda volt, és nem mutatott tovább bármely más nagyvállalat természetes közösségi hatásain. Az kétségtelen, hogy a repülőtér és a Malév eleve adott egy összetartozás érzést, amelyben helye volt a párkapcsolatok könnyebb kialakulásának is. Jó volt ez így, de erről majd később ...

Mindenki ismerőse

Aztán - mint oly sokan - mozogni kezdtem cégen belül. Malév Air Cargo, oktatás, videóstúdió, utasforgalom, majd némi szakszervezeti munka folytán a repülőszemélyzetektől a cateringen át a fedélzeti karbantartókig mindenki "közeli ismerőssé" vált. Egy csapásra kiderült, hogy az osztályok olykor nem túl elegáns belső ellentétei, szubjektív ügyei nagyrészt egymás meg nem ismeréséből fakadtak. Sajnos ekkoriban már nem voltak nagy vállalati bulik, egyre kevesebben jutottak el céges üdülésre és más közösségépítő rendezvényekre. Nekem mégis volt alkalmam a vállalati területeket részletesen megismerni. A kolléganők problémáit ekkor jól ismertem. A szakszervezeti munkába nélkülük be sem szálltam volna, de nem bánom, hogy megtettem.

Visszaélés a női bizalommal

Történt ugyanis, hogy az akkor már éledező másodállásom, későbbi főállásom érdekében olyan maléves munkahelyet kerestem, ahol kétnapozó munkarend mellett a maradék napjaimat máshol dolgozhatom le. Nem kis örömömre szolgált, hogy az utasforgalomhoz sikerült átkerülni. Volt is irigység a műszaki kollégák hátbaveregető búcsúszavaiban, mikor elhagytam  a szintén férfitöbbségű oktató csapatot az új állásért. A legtöbb jegykezes lánynál 10-13 évvel idősebben kerültem az osztályra, és bizony munkajogi ügyekben a korkülönbségnek megfelelően jóval tapasztaltabb voltam náluk. Persze itt is lett egy bűbájos "mamám" hiszen itt minden munka előtt magát a jegykezelést kell megismerni, ami oktatópárokban zajlott. Hamar kiderült azonban, hogy ezekkel a lányokkal bizony nem bánik túl elegánsan a vállalat helyi vezetősége.  Mikor elkezdtem feszegetni a munkaidőket és a szabálytalanságokat, hamar bekerültem a helyi Micimackó szerepbe, akinek minden bánatot el lehetett mesélni, és aki igyekezett mindezt lehetőleg higgadtan, de igazságosan átgondolni. A gondolkodás vége az lett, hogy a vezetői sumákolásokat és az átvert, gyakran kezdő lányok naiv bizalmát látva kicsit morgósabb medvévé váltam.

Jegykezelés méltatlan körülmények közt (ez nem a csőd napja, ez normál üzemnap nyári menetrendben 2010-ből). Mikor belecsöppentem a forgalmi munkába, épp a "nem muszáj itt dolgozni" volt a standard válasz a munkakörülményekre és a túlórák elsikkasztására.

A stresszben dolgozó lányok közül többen csak mesterséges úton tudták betölteni anyai hivatásukat, ami a forgalmi létszámot tekintve statisztikailag is szemet szúrt.... Ez és még pár egyéb dolog lett az oka, hogy pont én, aki korábban sosem áhítoztam szakszervezeti babérokra, depláne az ezzel járó pluszmunkákra, belevetettem magam a munkajogba és a céges ügyekbe. A tömeges munkaóracsalások, egyéb disznóságok végére kellett járni, és ehhez olyan ember kellett, aki rendelkezik arra az esetre is munkalehetőséggel, ha "véletlenül" kiteszik a szűrét. A generál lustaságomat legyőzte az igazságérzetem, és belevágtam az érdekvédelmi munkába is.

Jól csak a szívével lát ...
 

Ahogyan mindenhol máshol, itt is sokat tanultam a cégnél, cégről, és a legtöbbet itt is a hölgyektől.  Persze nem feltétlenül volt minden probléma mögött száraz, objektív realitás, ám el kell fogadnunk, hogy a nők minden gondot először a szívükkel, érzelmeikkel "tapogatnak le", és ez jó dolog, ha vannak rá antennáink is.
Ha belátjuk, hogy mi férfiak a saját szemünkkel olykor elég vakok vagyunk, rájövünk arra, hogy egy konfliktus, probléma teljes körű megértéséhez a lányok oldaláról is látnunk kellene a világot, hogy az kerek legyen. Ami nekünk magától értetődő, logikus és megkérdőjelezhetetlen, abban a nők plusz "érzékszerveivel" vizsgálódva számos hibát, igazságtalanságot, változtatni valót láthatunk, esetleg rájöhetünk, hogy helyenként kifejezetten érzéketlenek voltunk. Ez egy férfiak által szabályozott női munkahelyen számtalanszor kiütközik.
 

Nőktől tanulni... férfi dolog ez? 
 

Részben a  fenti  tapasztalat vezetett el oda, hogy ma már nemcsak azt látom be, hogy létezik férfi-nő barátság, de számomra kiemelten fontos, hogy legyen egy olyan hölgy-barátom, aki kertelés nélkül, őszintén a fejemhez vágja minden meglátását a férfiszemmel tisztának látszó dolgaimról. Persze az ilyesminek is megvan a sajátos pikantériája. A legrégebb óta tartó, legemberibb és legmélyebb ilyen kapcsolatom pont az utasforgalomban szövődött. Az olykor látványos "beszólogatások" és a mögöttük húzódó rokonszenv együttesen azonnali pletykaalappá vált. Volt (férfi) kolléga, aki egyenesen házasságot feltételezett, mikor egy egyébként szakmai eredetű vitánkat végignézte.... Mit lehet erre mondani? :)
A barátság annak ellenére tart, hogy már mindketten elkerültünk a repülőtérről, szétváltak útjaink rendesen, és mindketten boldog kapcsolatban élünk hosszú évek óta.
Természetesen azért volt olyan kolléganő is, aki teljes mértékben és előre megfontolt szándékkel ellopta a szívem, de aki nem járt így a repülőtéren, az magára vessen :)) 

Azért a magánkapcsolatokat leszámítva is bőségesen volt alkalmam szakmailag és emberileg is kiemelkedő kollégnőket megismerni a 20 év során számtalan területről, akár a frontline-ban, akár az adminisztratív területeken, hazai és külföldi társaságok képviseletében is.

Az Utazás kiállításokra rendszeres AirTours hölgy-különítmény érkezett. Mamár az iroda is csak emlék...

Ide sorolhatnám a sajátos hangulatú Utazás kiállításokat is, ahol én a mindig extravagáns Malév stand műszaki üzemeltetésében vettem részt, közben viszont a kereskedelmi frontvonal kiváló munkatársait volt alkalmam megismerni, akik jobbára mind hölgyek voltak.
Nemcsak a légitársaság munkájáról tudhatunk meg többet ilyen alkalmi vegyes munkacsoportokban, de az ember látásmódja árnyaltabb, szélesebb, egészebb lesz.

Férfi munka - női munka

Tán ez a legértelmetlenebb megközelítés a repülőtéren A forgalmi és repülési területeken a dolgok természetéből fakadóan nők és férfiak együtt dolgoznak szigorú rendszerben. A rampatisztek, supervisorok és más handlingterületek, kabinszemélyzetek és pilóták munkája is jól példázza, hogy kevés olyan feladat van a repülőtéren, amit kifejezetten csak egyik vagy másik nem tudna jól megoldani.
 

Gyulai Eszter a 737-es jobb egyben
(Fotó: Fejér Gábor -nol.hu)

Fokker 70 bejövetel a 31R pályára  - a "nyeregben" Czigány Ildikó

Azt gondolom, hogy ha valaki éveken át, nyitott szemmel körbejárta a repülést, eközben pedig nyitott volt arra is, hogy valóban megismerje a szomszédos területek munkáját és működését, de akár csak utasként volt szerencséje rendszeresen részt venni abban, amit a repülőtér, légitársaság pezsgő élete, olykor valóban bensőséges világa jelent, nos azt hiszem, hogy aki mindezt megtapasztalta, világosan tudja, hogy a nők jelenléte és munkája meghatározó fontosságú eleme ennek a csodának. Élettelen lenne nélkülük az utasrepülés - és ez messze nem udvariaskodás, hanem tény.

Csőd után

 

Természetesen a fenti idill sosem volt zavartalan, hiszen - mint írtam is - bőven akadtak munkaügyi, jogi és egyéb gondok. Mégis a sok személyes és szakmai kötelék mellett egy igazi család volt a Malév.

Nem vagyok rá büszke, hogy néhány szakmailag impotens, politikailag inkább opportunistának számító, felelőtlen kalandor, no meg pár nemzetközi maffiózó férfitársam hosszú évek áldozatos munkájával meglékelte ennek a családnak a hajóját. Látva azt, hogy a bedőlést hogyan szenvedték meg a hajdani kolléganők, családanyák, épp otthon lévő, de máris munkanélküli kismamák - nos Hölgyeim, a fent meg nem nevezett "urak" nevében most én kérek bocsánatot. Ők úgysem fognak. Akik még székben vannak, azok annak megerősítésén fáradoznak, a többiek pedig a történelem ködében elvesznek a Malévvel együtt.

 

Női kezek gondoskodnak a fiúk tisztánlátásáról... (Sajnos archiv....)

Akik most is mosolyognak

De ne feledkezzünk meg a honi repülésben ma is dolgozó hölgyekről. Nekik tán mégnehezebb a megszokott, bizalmat sugárzó, bájos arccal fogadni az utasokat, de megteszik nap mint nap. Nemcsak a családjukért dolgoznak, hanem a még megmaradt cégekért is.
Kedves férfitársaim odafent a döntéshozói és vezetői székekben! Ha van bennetek valamennyi maradék tisztelet és úri becsületféle, mélyen fejet hajtva köszönjétek meg ezeknek a lányoknak, hogy ma is rendíthetetlenül hajtják előre azt a szekeret, amit rögös, olykor végzetes utakra vittetek önös érdekekből vagy épp dilettantizmusból.

A magam részéről nagy kitartást kívánok a repülésben bármely társaságnál dolgozó magyar nőknek, no és természetesen azt, hogy legyen valamilyen igazán optimista és hihető (!),hosszútávú  jövőkép a szemük előtt, mert hazug propagandából van itthon ma bőven kerítésen kívül és belül is. A hölgyeket mindig könnyebb érzelmileg befolyásolni, hitegetni, félrevezetni. Az ő sorsuk viszont azoknak a férfiaknak a kezében van, akik most is "csinálják" a légiiparunkat, ahogyan az ő kezükben van az egész légiszakma jövője is. Azt hiszem, eleget láttam a magyar repülésben, hogy azt mondjam, méltók földön és levegőben dolgozó lányaink is arra, hogy hírüket vigyék a világban a légiutasok.

Szóval tisztelt Uraim odafent! Tegyetek valamit a még kitartó nőkért, és azért, hogy akik hivatásul választják a repülést ne kényszerüljenek külföldre, ne széledjenek szét a világ azon társaságaihoz, ahol van becsülete a magyar munkaerőnek is.

Kedves Lányok!

A magam részéről köszönöm, hogy szakmai éveim nagy részét Veletek, mellettetek tölthettem és bízom benne, hogy sokatokkal még találkozom valamelyik járat előtt, közben vagy után. 

Isten éltessen Titeket sokáig!

Szeretettel: Trikó Nick

Tüntetnek az európai handlingesek - Itthon igazolódni látszanak az aggályok

Tíz ország mintegy kétezer dolgozója demonstrált ma az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben a Place De Luxembourg-on egy kiegyensúlyozott szabályzásért az EU repterein működő földikiszolgálásban.  Az EP Közlekedési Bizottsága holnap szavaz.
A tüntetéssel az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) olyan szabályozás kialakítását akarja elérni, amely szociális szempontokat is figyelembe vesz a ground handling szabályzásban, illetve kifejezetten meg akarja állítani a folyamatban lévő deregulációt. Az EU-ban nincs szükség újabb kiszolgálócégekre.

A készülő európai szabályozás hazánkban is jól ismert problémákat dagaszthat tovább.

Az ETF polgári repülésért felelős politikai titkára François  Ballestero nyilakozatában ellenezte, hogy bármiféle piacnyitás jöjjön létre, amely csak a légitársaságok mohó érdekeit tartja szem előtt. A szociális dimenziók fontosságára is fel szeretnék hívni a figyelmet bármilyen újraszabályzásban, mert ezek pillanatnyilag teljesen hiányoznak az Európai Bizottság javaslataiból - mondta Ballestero    

Virginia Mayo fotója a tüntetésről (AP)

Az ETF álláspontja szerint feltétlenül szükséges, hogy a dolgozók cégek közötti átvételének szabályozásába a munkahelyeket, munkakörülményeket és fizetéseket védő szociális rendelkezések is bekerüljenek. Így lehet a szektor hosszútávon fenntartható működését szavatolni. 

Ingo Kronsfoth, az ETF Ground Handling Bizottságának elnöke szerint a fizetések dömpingszerű csökkentését úgy lehet megállítani, ha kötelezően előírják a repülőtereken működő kiszolgálócégek számára ágazati kollektív szerződések megkötését, amely lefedi az egész európai régiót.

Enrique Carmona, az ETF Polgári Légiközlekedési Bizottságának elnöke elmondta, hogy az ágazatban dolgozók harca a jobb munkahelyekért és szociális jogokért egyben az utasoknak nyújtott szolgáltatások magas színvonalát is garantálja. Mint kifejtette, a demonstráció jelentős siker az ETF számára. Továbbra is támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, amely a szociális jogok beépítését szolgálja a földi kiszolgálást szabályozó uniós irányelv szövegébe.

Az itthoni helyzet

A demonstráció kapcsán hozzánk is eljuttatott magyar szakszervezeti közlemény (LESZ) kitér a Magyarországon tapasztalható fonákságokra is, amelyekről részben már itt is írtunk a blogban. Ilyen a BUDPORT Kft. megjelenése, amely - mint írtuk - semmiképp nem indokolható a piaci felvevőképesség növekedésével, lévén ilyen növekedés nincs pillanatnyilag. Ok nélkül nyilván senki nem indít handlingvállalkozást. Önmagában az, hogy kisebb szolgáltatásokat, csomagpótdíjazást, elsőbbségi beszállítást intéz egy cég, nem valószínű hogy profitábilissá teszi a munkát a repülőtér nem kifejezetten vállalkozásbarát árai mellett. Tehát nyereséget kell termelni mindenképp, a kérdés az, hogy milyen volumenű megrendelésekből. A szakszervezet gyanúja szerint elképzelhető, hogy akár politikailag koordinált piaci újrafelosztás is történhet, ami lássuk be, nem egy elképzelhetetlen forgatókönyv. 

BUDPORT Handling: ilyen nincs, és mégis van

Kétségtelen, hogy bár jelen van még három kiszolgálócég is a repülőtéren, emellé jelent meg a BUDPORT. Az új cég kapcsán magunk is kutatásba kezdtünk, mikor a születéséről szóló első szakportálos híradás eltűnt az Internetről.. Két független forrás is megerősítette, hogy semmiféle hatósági engedéllyel nem rendelkezik a cég a repülőtéren való munkavégzésre, hosszú időbe telik, míg felállhat a működés. Egy kormányközeli forrás is azt állította, hogy nem számítanak új szereplő megjelenésére. Végülis ha azt vesszük, hogy ma már a gyakorlatban dolgozik a BUDPORT az utashallban és a tranzit területen is, valaki - mondjuk így - tévedett.  Persze a BUDPORT-ról nem mondhatjuk azt sem, hogy teljesen pályán kívülről érkezne.
Korábbi cikkünkben néhány "véletlennel" foglalkoztunk már, ami pl. a Malév Ground Handling Wizz általi munkához juttatását, és a hatóságok által épp ekkor a Wizznek adott repülési jogokat illeti. 

Ez nem a GO 4 TRAVEL gépe

Ez viszont nem a WIZZ pultja. A GO4 Travel légitársasági képviseletet lát el a repülőtéren, gyakorlatilag kereskedelmi vezérügynöki felállásban (GSA). A bárkinek GSA-zó ügynökségektől eltérően viszont "talpig wizzben" teszi ezt. (képforrás: bud.hu)

A Wizznek a BUDPORT-hoz a megrendelői jogviszonyon túl elvben semmi köze, ám ha figyelembe vesszük, hogy a repülőtéren üzemelő, olcsó Wizz jegyeket is árusító, minden elemében erősen wizzes arculatot használó GO4 Travel és a BUDPORT Handling Kft. cégtagsági köre az e-cegjegyzek.hu alapján szoros átfedést mutat, akkor már érezhetünk erős összefüggéseket a Wizz és a BUDPORT Handling között is. A nagy kérdés valóban az, hogy mire terjedhet ki a Wizz és a BUDPORT érdeklődése a nem túl nagy piaci tortán. Egy budportos dolgozó konkrétan megjegyezte, hogy bizony most a BUDPORT és a Malév GH közösen végzi egyetlen cég feladatát... Erre magunk is utaltunk, mikor megjegyeztük, hogy semmi olyat nem tesz a BUDPORT a Wizznek, amit a Malév GH mint szerződött handlingcég nem tudna lefedni.
A régi dolgozókat jobban izgatja az, hogy ez mennyiben veszélyezteti a mostani handlingcégek fennmaradását, illetve milyen feltételek közt zajlana az átléptetés egy esetleges munkaerő átvételnél.  

A LESZ szakszervezet az ETF-hez hasonlóan szintén nem látja indokoltnak új piaci szereplők belépését és reményét fejezte ki, hogy az esetleges új leosztást Malév Ground Handling megerősítésére, és nem kárára tervezik. A fentiek fényében a kérdés teljesen aktuális.

Csodafegyver a bércsökkentés?

Kétségtelen, hogy a válság és a kerozindrágulás, valamint a diszkontcégek felé való tolódás, az alacsonyabb bevételek eredményeképp a piac megkísérel a legkisebb ellenállás felé mozogni, vagyis bér és juttatáscsökkentésekkel kompenzálni.

A tömeges bércsökkentés mindig kétélű fegyver még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk a vásárlóerő csökkenéséből fakadó újabb munkahelyvesztéseket is. A munkaerő árának túlzott leszorítása nemcsak az egyénekre nézve káros.  A problémának előbb-utóbb repülésbiztonsági oldalai is lehetnek.  Bármilyen jelentéktelennek is tűnik ugyanis egy kívülálló számára egy takarító, jegykezelő, rakodó, jégtelenítő gépkezelő, vagy utasbiztonsági ellenőr, minden területen el lehet követni fáradtan, megélhetési stresszben olyan hibákat, amelyek komoly, vagy kifejezetten súlyos hatással vannak a repülés megszokott minőségére, és ami nagyobb baj, a biztonsági színvonalára is. A felelős természetesen ilyenkor is a munkavállaló.

Hajlékony szabályok

A bércsökkentés probléma az ETF nyilatkozatból is láthatóan nem magyar sajátosság, de azt is hozzá kell tennünk, hogy a honi repülőtéri cégek, illetve egyes vezetői székek birtokosai hagyományosan jó tanulónak bizonyulnak, mikor akár jogszabályok korlátain is át kell hajolni a dolgozók terhére. A válságnak még nyoma sem volt, mikor szinte intézményes rendszerben, helyi vezetők tudtával folyt a túlóraelszámolási szabályok durva áthágása. Volt terület, ahol a botrány kirobbanása után a számítógépes nyilvántartások véletlen megsemmisülésére hivatkozott az osztályvezető. (A "meghibásodott" adathordozót a szakszervezet kérése és a vezérigazgató utasítása ellenére sem kapta meg a szakszervezet, hogy adatmentésre küldje saját költségén, ám a merevlemez állítólag egy teljes adattörlést követően "megjavult".) Végül a vezérigazgató személyes közbelépésére sikerült megállapodásra jutni az "elfelejtett" túlórák kiszámítási módját illetően. Az akkor rendet teremtő vezérigazgató és a Malév sem szereplője már a repülőéri játszmáknak, de az akkori felelősök közül van aki most is a posztján van.

Ilyen előzmények után érthető a szakszervezetek szkeptikus alapállása a mostani költségvisszafogási, ezen belül bércsökkentési intézkedésekkel és azok végrehajtásával kapcsolatosan is. A Malév Ground Handling esetében a kollektív szerződés értékű megállapodásokat októberben felmondták, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek érvényüket vesztették volna. A felmondás után ugyanis további 90 napig a megállapodások érvényesek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eredeti feltételeknél rosszabb munkaszerződést még akkor sem köthetnének azonnali hatállyal a munkavállalók, ha ez egyébként szándékukban állna. A jogszabályi alapelvek szerint ugyanis a törvényeknél és a kollektív szerződés értékű megállapodásoknál rosszabb feltételek esetén a szerződések, vagy azok szabálytalan pontjai semmisnek tekintendők. A Malév GH ennek ellenére az érdekképviseleteket átlépve úgy hajt végre nagy létszámban szerződésmódosításokat, hogy azokkal kapcsolatban nem hajlandó egyeztetni a dolgozói érdekképviseletekkel. Ha megfigyeljük a hasonló témában történő tárgyalásokat pl az Air France esetében - ahol az érdekképviseletek hagyományosan erősek - leülnek a felek, és végül valamilyen módon legalább többségi kompromisszumos alapon megegyeznek. Lehet ugyanis felnőttként kezelni a munkavállalók szervezeteit is. Ugyanez látható az American csődje után kialakult helyzetben. 

Természetesen minden ilyen tárgyalás súlyos feszültségektől terhes, de az érdekképvisletek, üzemi tanács megkerülése nagyon rossz üzenet a dolgozók felé. Ezen az sem segít, hogy a rosszabb feltételeket egyenként aláírókat minden adandó alkalommal megdicséri a GH vezetése, mondván felelősen döntöttek. Felelős döntéseket emlegetni szociális kényszer alatt, főképp olyankor, amikor egy egész vállalat kerül bajba a döntéshozói felelőtlenségek sorozata miatt - több mint cinizmus. A törvényi takarók alóli kinyújtózás azonban nemcsak a Malév Handlingben, és nemcsak a súlyos összegekről szóló intézkedéseknél kérdéses. 

A BA Zrt. a hatóságokat sürgette, de maga sem készült fel  

A Malév csőd után többször üzent a hatóságoknak a BA Zrt, hogy mit is kellene tenni. A botrányos eleganciával megépült fapados kiszolgálórendszer (dolgozói becenevén "menekült tábor", "kínai piac"...stb) úgy állt üzembe, hogy alapvető technológiai és biztonsági anyagok belső publikálása az illetékes területekre nem történt meg. Ezek részei:

- az új kiszolgálási technológia anyaga, részletesen
- az új kiszolgálási technológiára készült kockázatértékelés
- a használatba kerülő új létesítményekkel  /sátor,sétáló folyosó/ kapcsolatban készült kockázatértékelés
- az új létesítményekre /sátor,sétáló folyosó/ vonatkozó mentési terv   
                                                                 kiürítési terv
                                                                 tűzvédelmi szabályzat

A víz a sátras munkahelyen nem a felmosás eredménye, hanem az esőé...

A Malév GH szerint a mai napig nem kapták meg mindezt a BA Zrt.-től. Információ kering arról, hogy esetleg holnap lesz legalább egy eljárásrend, ám lévén az üzemeltetés már megkezdődött a szabályok kihirdetése némileg (...) késni látszik... 

A Dubajban kapott elismerésére oly büszke repülőtér tulajdonképpen ezek nélkül  is üzemel.

A kérdés az, hogy ha legközelebb ismét leminősíti valamelyik hatóság Budapest légikikötőjét, akkor ki lesz a felelős...

  

Lesz helyük a Malév leánycégeknek a repülőtéren

A Budapest Airport ötéves bérleti szerződést kötött a Malév két leányvállalatával, amelyek tovább üzemelnek a budapesti repülőtéren. A Malév Ground Handling Zrt. és az Aeroplex of Central Europe Zrt. irodákat, hangárokat és egyéb létesítményeket bérel a Budapest Airporttól.


A Liszt Ferenc repteret üzemeltető BA pénteki közleményében ismerteti: az Aeroplex of Central Europe Zrt. (ACE) jelentős repülőgép karbantartó és javítóbázist üzemeltet a Budapest Airport partnereként és egy sor repülőgép típus napi karbantartási igényeit elégíti ki. Ezen felül több típus teljes körű nagyjavítását (D-check) is végzik, például a világ repülésében legtöbbet használt Boeing 737-esét és az Airbus A 320-asét. Az elmúlt időszakban megrendelőik között volt például az Air Berlin, a Travel Service, a Norwegian Air Shuttle vagy a spanyol Air Europa



A Malév Ground Handling repülőtéri szolgáltatásokat nyújt a légitársaságoknak a check-intől és a poggyászfelvételtől kezdve a beszállításon át a légitársasági business-várók üzemeltetéséig és a VIP szolgáltatásokig. A Malév GH működésének átalakítását követően a Budapest Airport olyan fontos légitársasági partnereinek nyújt szolgáltatást, mint a KLM, az Air France, az SN Brussels Airlines, a cseh CSA és az Air Berlin.

René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója a közleményben kifejtette: a Budapest Airport nemcsak abban érdekelt, hogy a két vállalat túlélje a jelenlegi válságot, hanem abban is, hogy a jövőben sikeresen működjön.

Nemcsok Imre, az Aeroplex ügyvezető igazgatója a szerződést jelentős fordulópontnak nevezte az Aeroplex életében és reorganizációs folyamataiban, amelyet a Malév csődje miatt kellett elindítaniuk.

Limburger Lóránt, a Malév Ground Handling Zrt. vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy a cég működését az elmúlt hetekben hozzá kellett igazítaniuk a Malév utáni korszak realitásaihoz. Ehhez biztosít számukra egyfajta szerződéses keretet a Budapest Airporttal most aláírt bérleti megállapodás.

gte \ egrMTI

Bírósághoz fordult a Malév GH üzemi tanácsa

Limburger Lóránt

A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult a Malév GH üzemi tanácsa, mivel a cégvezetés a tervezett csoportos elbocsátások kapcsán nem adta meg az egyeztetésekhez törvény szerint szükséges adatokat. A vezetőség a dolgozói oldal szerint vagy felkészületlen volt, vagy szándékosan szabotálta az érdemi tárgyalásokat - írja a Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség internetes oldala.

 

A Malév leállást követően Limburger Lóránt, aki a légitársaság mellett a Malév Ground Handling földi kiszolgáló vállalat vezetője is, február 6-án tájékoztatta az illetékes Munkaügyi Központot arról, hogy csoportos létszámleépítésre készül. Ezzel párhuzamosan a cégnél működő üzemi tanácsot és a szakszervezeteket is értesítette szándékáról. Azonban elmulasztotta megadni az elbocsátásra kiszemeltek listáját munkaterületenkénti bontásban, továbbá nem dolgozott ki egységes szempontrendszert, ami alapján eldöntenék, hogy valakit elbocsátanak-e. Így fogalmaztak: „a kiválasztás folyamatára minden területen egyformán alkalmazható szempontrendszert nem lehet meghatározni, arról helyben kell dönteni”. Végül, többszöri felszólításra voltak csak hajlandóak kidolgozni és megadni az elbocsátások általánosan érvényes szempontjait.

A cégvezetés a napokkal később megindult egyeztetések során végig elzárkózott attól, hogy az egyes területekre vonatkozó bontásban megadja az elbocsátás keretszámait. A cégvezetés – bár a konzultációra vonatkozó tartalmi kötelezettségeinek nem tett eleget – február 27-én döntést hozott a csoportos leépítésekről.

Az üzemi tanács hiába emlékeztette a cégvezetést a Munka törvénykönyve 94/B.§ 3. bekezdésére: „a konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát.” Az üzemi tanács álláspontja szerint a kiválasztási szempontok késedelmes meghatározása, illetve ismertetése miatt a határidőkre vonatkozó rendelkezéseket is megsértette a menedzsment.

Az üzemi tanács annak kimondását kéri a bíróságtól, hogy a fentiek miatt a cégvezetés jogellenesen hozta meg február 27-én az emberek elbocsátásáról szóló döntését, így az nem érvényes. A dolgozói oldal szerint elfogadhatatlan – különösen egy állami tulajdonban lévő cégnél – hogy az ország törvényeit, a dolgozók jogait ne tartsák tiszteletben. Az alig néhány egyeztetésből álló konzultációs folyamat során kiderült, hogy a Malév GH vezetősége vagy teljesen felkészületlenül, vagy végtelenül cinikusan fogott hozzá több száz ember elbocsátásához. Mindkettő megbocsáthatatlan magatartás egy ilyen helyzetben, amikor évtizedek óta a vállalatnál dolgozó emberek és családjaik megélhetése kerül végveszélybe - írja a a maplesz.hu blogoldal.