2012. március 2., péntek

"Kreatív" biztonság Ferihegyen a fapad kedvéért?

Újabb cikkünk a témában ITT>>

Miután a BA Rt. a Malév leállása után gyakorlatilag azonnal egy némileg pedálozós közleménnyel kedveskedett a Wizznek, most a O'Leary úr felé hajolt talán kissé túl mélyre a repülőtér. Ez a gesztus pedig a T2-re költözni kívánó Ryanairnek bevezetett fából vaskarika, vagyis az utaslépcsős beszállítás az utashidak igénybevételét látszólag elkerülve. A törekvés valahol megérthető, a baj sem az elvvel van, hanem  az adottságok figyelembevételével.

A dolog lényege nagyjából ott keresendő, hogy a Ryan kevesebbet fizethet a repülőtéren való kezelésért (handling), ugyanakkor elvileg így nem vádolhatják burkolt támogatással a repteret a normál piaci résztvevők, mint ugye a Carpatair a temesvári repülőteret.

Hogy pontosan értse a Ferihegyen kevésbé jártas Olvasó is a problémát, egy kis magyarázat:

A repülőgépek utascseréje normál kiszolgálás esetén a 2-es terminálon kétféle módon történhet:

- Külső állóhelyen a gép mellé beálló buszokkal.
- Épülethez beguruló gép esetén a gép ajtajára illeszkedő utashidakon, (szakmai szlengben "csáp" vagy "cső").

Miután a diszkont légitársaságok igyekeznek minden nélkülözhető szolgáltatást elhagyni a rendszerből, így visszatértek az erre alkalmas repülőtereken a repülőgép és az épület közti gyalogos közlekedésre.


Utashíd nélküli repüzem egy erre való repülőtéri épület mellett
Ezzel a világon semmilyen gond nincs, amennyiben erre a repülőtér kialakítása megfelelő. Annak idején az első légijáratok is így indultak. Így működik ma is számos állóhely a világban, többek közt a régi ferihegyi terminálon is a fapad kiszolgálása. A probléma azzal van, hogy O'Leary úr mindenképp "helyzetbe" szeretett volna kerülni azáltal, hogy a nagyobb forgalmú T2 terminált használja, ami viszont nem gyalogsétára van kitalálva. A feladványt sikerült a repülőtérnek kreatívan megoldani....

A gépet nem húzzák, nem tolják, nincs rákötve még a vontatóra. Egyszerűen így áll az utashíd mellett.

A kizárólag buszoztatásra és utashidas beszállításra tervezett terminál akár plusz humán erőforrások bevetése árán is - ha nem is könnyebben, de látványosan másképp szolgálja ki a Ryanairt, mint a többi fuvarozót.

Első ránézésre semmi gond - leszámítva, hogy pontosan ugyanúgy elfoglalja az utashidas állóhelyet a gép, mintha ki is fizetné az árát. Az épület mellett vezető utat lezárják, a járműforgalom a gépek mögött haladhat el.

Most az utasok keresztezik nemcsak a terminálépület járműforgalmát egyéb időszakokban levezető utat, hanem keresztülhaladnak olyan biztonsági zónán is, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne. Pontosabban akár lehet is, de akkor nincs tankolás. A tankolásra ugyanis igen szigorú szabályok vonatkoznak a nemzetközi gyakorlatban is. Hogy ez miért kötelező, arra egy picit részletesebben kitérünk:


A tankolás biztonsága

A közepes, vagy nagyobb repülőgépek tüzelőanyagtankja típustól függően 20-50-100ezer liter, vagy afeletti mennyiség befogadására alkalmas. A speciális tankerautók ennek megfelelően 40-70.000 literes kapacitásúak. Ennek a mennyiségnek a betöltése órákig tartana hagyományos tankolópisztollyal így nagynyomású vezetéket csatlakoztatnak a repülőgéphez, amelyen át töredékre csökken a tankolás ideje. A repülőgép szárnyába beáramló tüzelőanyag percek alatt óriási felületen terül szét, illetve folyamatosan, a vételezett térfogatnak megfelelő kerozinpára szorul ki a tank szellőzőrendszerén át a levegőbe.
A B737-esek felépítéséből adódóan a szárny legmagasabb pontja a szárnyvég, ezért ennek megfelelően itt került kialakításra a szellőzőnyílás. Ennek feladata nemcsak az, hogy a kiszorított levegőt kiengedje, de szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy itt kerozin is távozik. Emiatt is lényeges a biztonsági távolságok, szikra és villámvédelmi eljárások betartása is ( a gépet és a tankolójárművet galvanikusan csatolják, vagyis "összeföldelik" a tankolás kezdetekor, és annak végeztével bontják el a testeléses kapcsolatot.)

Tehát szigorú tűzvédelmi előírások, technológiai sorrendek, mozgási és oldaltávolságok vannak érvényben. Emellett balesetveszély esetén, vagy ha mégis tűz keletkezne, a tanker szabad és azonnali távozását is biztosítani kell. Ennek figyelembevételével alakították ki az állóhelyeket, és az állóhelyek közelében történő járműmozgás, parkolás és gyalogos közlekedés rendjét is. Eredetileg...

Szabálykörnyezet

A repülőtér rendjét szabályozó (RR) előírások a következőket írják a tankolásról:

Üzemanyag feltöltési zóna:
A légijármű üzemanyag feltöltési helyektől és
szellőzési pontjaitól, az üzemanyag-feltöltő kocsiktól
és ezek használatos tömlőitől mért legalább 10 m

sugarú (rádiusz) területek.

Üzemanyag feltöltési folyamat: A légijármű üzemanyagtartályának feltöltéséhez szükséges felszerelések csatlakoztatásától, a töltési
folyamat befejezése utáni
lecsatlakozásig bezáró
tevékenység.

Az üzemanyag tartálykocsi előtt semmilyen akadály
nem lehet.
...

Az üzemanyag feltöltést/rátöltést kötelező leállítani
vészhelyzetek kialakulása esetén (üzemanyag kiöm-
lése, a vonatkozó rendelkezések megszegése, a
töltés során kialakult helyzet, ami baleset, illetve
tűzveszélyt idézhet elő ).

Speciális szabályok:

Üzemanyag feltöltés/rátöltés utasokkal a fedélzeten,
valamint ki és beszállítás ideje alatt:
...

Nem végezhetők azok a tevékenységek, ame-
lyek
a kijáratokhoz elhelyezett utaslépcsők
használatát, valamint a töltőkocsi gyors, aka-
dálymentes távozását akadályozzák.
...

A tényleges tankolási műveletet megkezdeni kizáró-
lag a feltételeket ellenőrző tűzoltó szóbeli, vagy
látjellel történő engedélye után lehetséges.

Eljárásrend légijármű mozgásterületének
éghető folyadékkal történt szennyezése
esetén
...

Ha tankoláskor éghető folyadék jut ki a légijármű
állóhely felületére, akkor a tankolást le kell állítani és
az üzemanyag töltő kocsinak a helyszínt azonnal el
kell hagynia.

Nyilvánvaló, hogy a fenti szabályok magyarra fordítva azt jelentik, hogy sem az utasoknak nincs keresnivalójuk a tankolókocsi elhagyási útvonalában, a szellőzőnyílások előírt távolságán belül (biztonsági zóna), sem pedig a tankolókocsi nem hajthat a beszálló utasok közé. A tanker a gép mellé orral áll be és a helyszínelhagyást is előrefelé kell biztosítani. Tolatni nem is célszerű. Egyrészt a gép és a tanker mögé van terelve az eredetileg az épületnél haladó forgalom, másrészt gyakran állványkocsi is van a félpótkocsi mögé akasztva.

Ha a tanker hátulról jön, előre vonul el.
A tankerjármű tömege mellett a mérete is nagy, hosszúsága akár 18 méter is lehet változattól függően. Az utashidak alatt pedig csak a felfestett közlekedési útvonalon férnek el.
 
Az utashidak alatt bajosan fordulhat ki egy tartálykocsi.
Részben azért mert a hidak lábazata, alattuk tárolt eszközök útban lennének, részben azért, mert az utashidak a gép felé lejtenek, így a magasság sincs meg máshol, csak az épület mellett vezető útvonalon. 

Kiszállítás viszonylag egyenes vonalban sétálva az épületbe. Probléma esetén a 43-as állóhelyről (fent) az épület mellett balkanyarral fordulhatna ki a járműszerelvény - áttörve a zárást(?)... A 42-es (lent) állóhelyen pedig egy igen szűkre szabott hajtűkanyarral, lévén a szervizút az ő számára is zárva van, mi több a teljes ki és beszállítás alatt zárva is marad. Az utashidakon pirossal jelöltük azt a szakaszt, amely alatt a tankolókocsi nem fér el
 
Nézzük az utasítást:




Ha már a tankolókocsikat is berajzoljuk az utasításba, érdekes választások adódnak úgy a biztonsági távolságok, mint a tankolókocsi gyors elvonulását illetően is.. Az utasítás a 43-as állóhelyen egy nagyobb, szélestörzsű gépet mutat. Itt már igazán izgalmas lenne a kérdés.  Szélestörzsűek azonban újabban nem érkeznek a terminálra.
A műholdképes montázsnál mi a legrövidebb 737-600-asokkal számoltunk a Ryanair 800-asai helyett és semmilyen kiszolgálóeszközt, vontatót, autót nem tettünk az állóhelyre a tankereken kívül.. A 43-as állóhelyet elhagyni kényszerülő tanker azonban mindenképp bajban lenne. 

Beszállításnál a sétálóútvonal módosul, de ettől a szabad elvonulás lehetősége nemigen változik.

A 42-es állóhelyről ezesetben is csak a hajtűkanyarral való visszafordulás marad.


A legszebb példákat persze mindig az élet adja, így aztán a fenti képtől 90°-kal balra fordulva a következő látvány tárult a néző elé egy kettős Ryanair kiszolgálás alkalmával:

A képre kattintva válnak láthatóvá a feliratok. A tankolást a felvétel készítésének alkalmával nem felügyelte tűzoltóautó sem, ezt a hiányt később nem tapasztalta forrásunk. Viszont mint látható, mindkét tanker mögé plusz létrakocsit is akasztottak, így vészhelyzetben a tolatás inkább ügyességi verseny lenne, amit élesben valószínűleg sem a sofőrök, sem a tűzoltók, sem más érintettek nem kedvelnének.

Nem szeretnénk feltalálni a spanyolviaszt, igy aztán egyszerűen beütöttük a google képkeresőbe a "B737" és "refuel" szavakat. Ha csodát nem is, de logikus megoldásokat láttunk.

Hopp! A tanker hátrafelé áll a géphez képest .... Ugye milyen egyszerű?..... és még a cég is Ryanair...
A léha latinok persze szintén az egyszerű végénél fogták  meg a problémát. Vagy csak a forró vérük vitte rá őket a gép és a tanker közti 69-es pozitúra kipróbálására? :)

Hogyan tovább?

Másik kérdést is felvet a Ryanair kedvéért kiatalált ferihegyi rendszer. Nevezetesen azt, hogy ha esetleg a Wizz is át akarna jönni, vagy a meredeken visszaesett forgalom miatt célszerűvé válik esetleg áttelepíteni az egész repülőtér forgalmát a 2A-2B terminálokra, akkor vajon mi lesz a megoldás? A fapadosok be fognak állni sorban a hidak mellé, a többiek pedig az apron széléről fognak buszozni, miközben a hidak berozsdásodnak? Esetleg az egész probléma nem ér meg ennyi körülményeskedést, és plusz munkát egy utashíd 40 másodperc alatt történő gépre állításához képest? Kétségtelenül a híd lenne a legegyszerűbb, hiszen a vázolt megoldásban is a tankolókocsinak először mindenképp be kell jutnia az épület felől a gép mellé, aztán lehet mögötte zárni a szervizutat és ezután kiszállítani az utasokat. A legésszerűbb persze mindenképp a hidak felesleges blokkolásának megszüntetése lenne.
Mindenesetre nyilvánvalónak tűnik, hogy bármilyen megoldás is szülessen a fapad szokásostól eltérő kiszolgálására, a betonon az utasnak és a gépnek is biztonságban kell lennie. Emellett a kerozinnal töltött járművek gyors távozása nemcsak az éghető anyag eltávolítását szolgálja, hanem a szintén előírt gyors és szabad hozzáférést a géphez a tűzoltók számára.

Ennek szükségessége a szerencsés végű okinawai kerozinfolyásos repesemény óta nem is lehet kérdés.

Újabb cikkünk a fapados kordonozás témában ITT>>

 

2 megjegyzés:

Metya írta...

Korrekt és érthető - mint mindig. Csak akkor mosolyogtam, amikor az utashíd 40 mp-es csatlakozását olvastam. Ez a "régi" T2A terminálon működik, de a "modern" T2B terminálon háááááát, ott ugye lassabban műxik az a fránya csáp.

A repülés írta...

Hja kérem, fejlődünk :)) Valahogy rá kell vezetni pl. az Air France-t hogy jobban jár a külsö buszos állóhellyel. A tohonya csápok meg a fapadnak valók :)))