Egy hónappal a tragédia második évfordulója előtt előkerült az Air France Airbus A330-200 (AF447) repülési adatrögzítőjének memóriaegysége.
A hengeres memóriakapszula hiányzott, mikor pár nappal ezelőtt a rögzítő főegységét megtalálták. Végül május elsején (kb. 10:00UTC) a távvezérelt kutatóberedezés megtalálta a modult.
 | |||
| BEA-fotó |
 |
| A rögzítők elhelyezkedése a farokrészben |
A francia BEA vizsgálati iroda (Bureau d'Enquetes et d'Analyses) jelentése szerint az egységet már ki is emelték (16:40UTC) az Ile de Sein hajóra, amely a kutatásban részt vesz.
Nincsenek még információk arról, hogy a berendezésen lévő adatokat a memória megőrizte-e, és arról sem, hogy a kutatók tudták-e lokalizálni az Atlanti Óceán déli részén lezuhant gép beszédrögzítőjét is. (Forrás Air Transport Intelligence)
A modern utasgépek Solid-State Flight Data Recorder (SSFDR) adatrögzítője három modulból áll. Az egyik maga a táp- adatfogadó- vezérlőmodul, amely az adatrögzítők főegységében található. Erre csatlakozik egy külső memóriamodul, amely a pendriveokhoz hasonló módon táplálás nélkül is képes az adatokat megőrizni, ugyanakkor nem olyan sérülékeny, mint a korábbi szalagos rögzítők. Mozgó alkatrészt nem tartalmaz, ami nemcsak az adattárolás, hanem a rögzítés biztonságát is növeli. Emellett jóval több adat mentésére képes. Ez a rögzítőberendezés legfontosabb része, így többrétegű ütés- és hőálló szigetelés veszi körül. Ezen, vagy közvetlenül emellett helyezkedik el egy vízalatti jeladó ("lokátor"), amely kb. másodpercenként ad egy hangjelet a vízbe. Ezt megfelelő vízalatti mikrofonos eszközökkel lehet fogni. A jeladó egy hónapig működik a vízben a gyári specifikáció szerint. Mostanra reménytelen volt ennek alapján megtalálni a rögzítőket, emiatt kellett távirányított kutatóberendezéseket küldeni a 4000 méteres mélységbe.
Trikó Nick
_______________________________
