Szép és ismeretlen repülő tárgyak - Berepültük az új szakblogot

Elszigetelt, misztikus fehér foltként jellemezhető - különösen a magyar közönség számára - a céges és magánjetek nagyon is valóságos világa. Ez éppúgy igaz a repüléssel barátkozó Olvasók, mint olykor a repülőgépet igénybe venni szándékozók esetében is. A témakörben olykor több tévhit kering, mint valós információ - legyen szó akár a szolgáltatásokról, akár a gépekről. Nem jó ez természetesen a Magyarországon viszonylag fiatal üzletágnak, de nehezíti mindazok dolgát is akik nem ügyfélként, hanem megrögzött repülésbarátként, technikai érdeklődésből, vagy az elegáns gépek iránti kíváncsiságból közelebbről ismerkednének a témával.
A mai posztban egy üzleti repüléssel foglalkozó vállalkozás hiánypótló kezdeményezésről lesz szó.

A társaság egy nálunk még kevés cég által alkalmazott, de kézenfekvő módszert választott a helyzet javítására. Épülő honlapja mellé, a "GYIK" (gyakran ismételt kérdések) rovat alternatív kiszélesítéseként egy ismeretterjesztő és hírblogot hozott létre, amely egészen az alapoktól mutatja be a kérdéskört. A Repülés blog szerkesztőjeként azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy vegyek részt az ötlet megvalósításában. Nagyjából fél éve itt is írtam erről pár sort.

Gyorsan világossá vált, hogy a munkamegbízással, az új médiafelülettel kapcsolatos szakmai elvárások egyeznek mindkét oldalon, így nem gondolkodtam sokáig...

Lassan 18 éve, az 1995-ös Le Bourget-i szalonon készített szakmai tudósítás alkalmával találkoztam először testközelből a témával. Franciaország az üzleti repülés egyik fellegvára Európában, így nem csodálkoztam rajta, hogy szinte semmilyen fennakadást nem okoz az emberek gondolkodásában, ha egy cégnek, üzletembernek, művésznek repülőgépe van, vagy bérgéppel érkezik. 

Akkoriban nekünk Ferihegyen a Forma1-es futamok jelentették az évi rendes bizjet kiállítást hiszen a versenyzők, csapatok rendszeresen megszállták T1 előteret. Közelről ezek a repülők finomabbak, kidolgozottabbak, mint a "nagyvasak". Műszaki szemmel igazi kis ékszerdobozok, még akkor is, ha nem mindegyik annyira okos, mint egy tejfölködben is leszállni képes kereskedelmi gép.



Az üzleti repülés ugyan kiesett a légitársasági munkám fő irányából, de hosszabb-rövidebb szakmai flörtökre mégis volt lehetőség, illetve műszaki oktatóként, majd médiafeladatok közben is volt alkalmam a témával foglalkozni. Az elmúlt fél év nagyobb része újabb, célirányos "továbbtanulással" telt, hiszen egy szakblog nem az a kategória, hogy "egy újság megírta", és az általános iparági rutint sem lehet ráhúzni a témára. A blog egyik erőssége épp az, hogy a szerzők szakmabeliek, ezen belül pedig ennek a speciális témának is ismerői.

Honnan közelítsünk?

A legfontosabb kérdés a célkitűzések irányba terelése volt. Természetesen más oldalról nézi a magángépek, bérlések témáját a felhasználó, a szolgáltató, a szaksajtó, illetve a kerítésen kívülről érdeklődők. Utóbbiak dolga különösen nehéz, lévén ők leginkább a bulvármédia öncélú, olykor politikai színszűrőin keresztül találkoznak a kérdéssel. A bulvárnak elévülhetetlen "érdemei" vannak a témát övező szociális reflexek kiépítésében, de jószerével semmit nem találtunk a neten ami ezt ellensúlyozni próbálta volna. Kétségtelen, hogy maga a üzletág - talán a rosszul értelmezett diszkréció, talán a hiányos marketingmunka, talán a szaksajtó szűk irányultságai miatt - keveset hallat magáról.

Utóbbi gondolatok mentén indult el végül az aviart.eu blogja. A célközönség gyakorlatilag egészen széles, a megjelenő információkkal pedig reményeink szerint egy olyan hiánypótlásra nyílik alkalmunk, amivel jót tehetünk az egész ügynek.

Kevesek játéka?

Talán a fenti kérdés a legérzékenyebb pontja a történetnek. Természetesen ha az összes férőhelyek eloszlását tekintjük, akkor elhanyagolható a napi részarány. Az EU-ban azonban az összes polgári légijárat 7%-a üzleti (business aviation) kategória. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magánjetek óránként akár többezer dolláros üzemét nagyon kevés cég, mégkevesebb magánszemély képes kifizetni és kihasználni. A közhiedelemmel ellentétben kétszer is meggondolja egy cég, hogy erre költsön-e. Ugyanakkor mégsem vetette vissza komolyabban az üzletágat a világválság.



Ennek oka pedig az, hogy a gazdaság mozgatásának szereplői, cégvezetők, befektetők, diplomaták ugyanúgy dolgoznak tovább, mint válság előtt. Érvényes persze mindez a szerv- és betegszállításra, a sürgősségi alkatrész- és szeviz szolgáltatásokra, számtalan, mamár nélkülözhetetlenné vált tevékenységre. A cégeknek ma is sokat ér, hogy az üzleti repülőgépek segítségével hatékonyan, kevesebb ember térben és időben pontosan szervezett mozgatásával képesek dolgozni. A költséghatékony megoldások természetesen itt is fontosak. Az iparágban épp ezért folyamatos változások tapasztalhatók. Alternatív szolgáltatók jöttek létre, akik kiváltják a drága saját gépeket, viszont a légitársaságok és a magángépek előnyeit rugalmasan ötvözik.



A gépek fedélzete egyben mozgó iroda is, minden lényeges munkafeltétel és kommunikációs csatorna rendelkezésre áll. A közforgalmi légitársaságok egyre jellemzőbben csak a hosszú járatokon kínálnak hasonló fedélzeti szolgáltatásokat, de ezek menetrendjéhez igazodni kell. Nem ritka az sem, hogy az üzleti utazó egy hosszútávú menetrendi járat átszállásaként szervez bérgépet magának. A közforgalmi és a privát repülés piaca tehát összeér.

Sokak munkája

Európa egén naponta kb.1800 db üzleti gépmozgás az átlag, ez kb. minden 15-ödik légijáratot jelenti a Eurocontrol adatai szerint. Ebből 1400 járat az unión belül közlekedik. Mindez kétharmad részben kisebb, menetrendi kapcsolattal nem rendelkező repülőtereknek, és persze az ott dolgozóknak, beszállítóknak, kiszolgálóknak ad munkát a várospárok mindkét oldalán. Ugyanakkor az üzleti repülés egyfajta hőmérője is a gazdaságnak. Az élénk gazdasági élet egy térségben előbb-utóbb odavonzza a céges forgalmat, benne az üzleti gépekét is. Erre Magyarországon is van példa.

 

Természetesen gyártói oldalon is komoly munkaadó az üzleti repülés. Európában a legnagyobb a Dassault Aviation.

Mitől különlegesek?

Elsőre feltűnő, hogy sokkal több gyártó van, mint a nagygépes piacon, ezáltal eleve sokszínűbb a kép. Persze számtalan szempontból körüljárhatók az üzleti gépek, az Aviart blog eddigi cikkeiben ez már körvonalazódik is. Néhány dologban viszont valóban különlegesek, mások ezek a gépek. A nagy kereskedelmi gépek VIP változatai kívülről a megszokottak, belülről gyakran kevésben térnek el egy szállodai lakosztálytól, tárgyalótól.

Néhány jetet is állva hagy a Piaggio

A kisebb gépek azonban kívül-belül, izgalmasabbak. Ami elsőre feltűnik, az a már említett, a szemnek is tetszetős aerodinamikai és minőségi kidolgozottság, ami társul egyfajta emberléptékűbb, bensőségesebb utastérrel. Itt inkább a kabinos jachtok hangulata érhető tetten. Sok gép belseje variálható is. Ez adott esetben nemcsak a standard fekhelykialakítást jelenti, hanem akár teherfuvar, gyorsposta, betegszállító eszközök fogadására is képesek.

A célszerű lehet szép is (PC-12 turboprop műszerfala a BMW dizájnerek tollából)

Ami repülőszakmai szemmel különleges, az szintén a közepes és kisebb kategóriákban feltűnő. Kisebb, akár egészen apró hajtóművek, kisebb mechanizációk és egyéb szerkezetek, kisebb pilótakabin, de gyakran ugyanakkora tudás, mint a "nagyokon".

Takarítógép méretű hajtómű

Egyes típusok 10-14 órát képesek repülni, felszerelve minden ehhez szükséges üzembiztos technológiával, automatizációval, a kereskedelmi típusokhoz mindenben hasonló repülésvezérlő rendszerekkel, műholdas és inercianavigációval, forgalom és földközelségjelző berendezésekkel, látótérbe hajtható, HUD kijelzővel, szintetikus terepgrafikával. Ezek a gépek gyakran ötvözik a többcélú, legfeljebb regionális kisgépek technikáját a folyamatosan miniatürizáló hadiipar fejlesztéseivel. A legutóbbi cikkben pl. most először írunk a Piaggio Avanti II-ről, amely gyakorlatilag minden repülőgépes szakma szempontjából izgalmas, ugyanakkor dizájn szempontjából is egyedi. A legközelebbi cikk viszont egy ötletes kezdeményezésről szól, ami sok olyan repülőbarát szívét is megdobogtathatja, akik szomorúan méltatlankodnak ez egyébként még életképes repülőgép sárkányok bezúzása miatt. Ez pedig a Nextant "újragyártott", minden szempontból költséghatékony repülőgépe.
A blog híreiről az Aviart facebook felületén is hírt adunk.

Folyt. köv.

Ahogy korábban is írtam, a Repülés blog mint "társadalmi munka" megmarad, de saját tartalmait tekintve lassúbb lesz, lévén még egy harmadik, projekten is dolgozunk.

Mégis érdemes lesz velünk maradni itt és a facebookon is. A szakmai érdekességeket - bárhol is jelenjenek meg elsőként a továbbiakban - mindenképp megmutatjuk saját felületünkön is, így egy kicsit portálként is működünk majd. Emellett lesznek pl. olyan cikkek, gépbemutatók, amelyek háttere csak itt lesz olvasható a mélyebb, technológiai - szakmai vonatkozások miatt.

A legutóbbi nagygépes események kapcsán is szép anyag gyűlt össze erre a blogra, elsősorban természetesen a Dreamliner ügyről. Erről az elmúlt hetekben számos információ és mégtöbb félinformáció jelent meg. A témában ismét egy átfogó anyagot teszünk az Olvasók elé.

Az Aviart blog cikkei:

Sorozat az üzleti repülésről
  

Kétrészes cikk a jet-, turboprop és helikoptergyártókról

Trikó Nick
__________________________________________________