Bár egyelőre csak az amerikai FAA és az európai EASA hatósági intézkedéséről tudni biztosan, sajtóhírek szerint az Air India, chilei LAN és a Qatar Airways is félreállítja a Dreamlinereket, míg az akkumulátor üzemzavarok oka ki nem derül megnyugtatóan.
Milyen akkukat használnak a repülésben?
Az eddig megszokott rendszerben a repülőgépeket többnyire lúgos, általában nikkel-kadmium, ritkábban savas ólomakkumulátorral használjuk. Ezek több frissítésen is átestek már, de a technológia lényege megmaradt. A mégújabb, lítiumos megoldások azonban akár többszörös teljesítménytöbbletet is kínálnak azonos súly mellett.
Ahogyan a hordozható számítógépeinket, telefonjainkat, vagy épp az
autózásban használt akkumulátorokat (különösen a félig vagy teljesen
elektromos autókét) utolérte az akkutechnika fejlődése, úgy a
repülőgépeken is generációváltás zajlik.
 |
| Akkuk és kölönálló NiCd akkucellák repülőgépi alkalmazásokhoz |
 |
| Biztonsági zselés savas akku üzleti gépekhez. |
Emellett nyilván emlékszünk a nem is olyan régmúltból, hogy telefonokat és laptopokat kellett visszahívni a lítium ion, lítium polimer (LiPo) akkumulátorok "tüzes" hajlamai miatt. A lítium akkumulátor kétségtelenül hasznos tulajdonságai mellett fokozott óvatosságot is igényel.
A Dreamlineren alkalmazott lítium-kobalt akkumulátorok gyártóját a gép főbb elektromos rendszereiért felelős, Airbus számára is beszállító, francia
Thales Group választotta ki. A Yuasa lítiumtelepei ipari, vasúti és közúti alkalmazásokban is megtalálhatók világszerte, többek közt hibridjárművekben is.
A Dreamliner akkumulátora repülőgép szokásos legkisebb feszültségű, 28V-os egyenáramú hálózatára illeszkedik. Lemerített állapotból 75 perc alatt 90%-ra tölthető, feltöltött állapotban akár 1500-1800 amperes terhelést is képes leadni. A lítium akkumulátoroknak számtalan változata dolgozik immár kisebb
alkalmazások (önálló vészvilágítások, egyedi berendezések, tartalékműszerek) táplálásában. Kisebb gépek főakkujaként is léteznek
már lítiumos megoldások.
 |
| Yuasa lítium ion akkumulátor cellák |
A változást a Dreamlineren a nagy kapacitás és teljesítményigény hozta. A
nagyobb akkumulátor azonban több gyúlékony anyagot tartalmaz és komolyabb
védelmet is igényel. A cellák különálló töltésszabályzással rendelkeznek. Melegedést azonban nemcsak a töltés, hanem a terhelés is okozhat.
Az akku legnagyobb terhelését a segéderőforrásként
szolgáló kis gázturbina (APU) indítása adja. Ez az akku és az
akkuvezetékek, áramvezető kapcsok, belső áramsínek felmelegedésével jár.
A lítium-kobalt akkuk a túl intenzív
melegedésre szintén érzékenyek.
 |
| A leszerelt fedél alatt látható a cellánkénti töltésvezérlés kábelezése, valamint a belső áramsínek |
A probléma már akkor is fennáll, ha
egyetlen cella felmondja a szolgálatot és begyullad, lévén az
hőmegfutásos láncreakcióhoz vezethet, a vezetékezés is sérülhet. A fenti veszélyek miatt is szükséges a telep ellenálló tokozása.
Nagyobb a füstje mint a lángja
 |
Az NTSB a Bostonban történt incidens után a kiszerelt akkumulátor hő és folyásnyomait vizsgálja a Deramliner műszaki rekeszének padlóján.
(fotó: NTSB) |
A képen a vizsgáló fejmagasságában látható kormolódás utal az akkumulátor házából kicsapó égésnyomokra,
de azért a sajtóban megjelent "
Dreamliner in flames"-hez, a feladathoz szintén felnőtt indexes kollégák "
égnek a Dreamlinerek" típusú szalagcímeihez mérten jóval szerényebb tűzről van szó. Ennek egyik oka épp a
speciális, fémtokozású akkumulátor.
Mint
előző írásunkban is jeleztük, a 787-es képes megfékezni az ilyen jellegű tüzeket, de a problémát biztonságosan mindenképp csak az okok feltárása oldhatja meg. A lítium akkumulátorok meghibásodása nemcsak nyílt tűzzel képes kárt tenni a környező berendezésekben, hanem intenzív hőhatással, valamint éghető elektrolit elfolyásával is. Ezzel a környező berendezések üzemét veszélyezteti.
A vizsgálat dolga eldönteni, hogy pontosan mi okozza az akkumulátorok meghibásodását az egyébként már több tízezer repült órát üzemelt típuson. A két érintett japán 787-es repülőgép közül az egyik a legrégebbi, a másik pedig a legújabb Dreamlinerek közül való. Ez kérdésessé teszi azt is, hogy egyszerűen a gép sajtóban is többször szóba hozott töltésvezérlése terhelné túl az akkut. Ugyancsak kérdéses, hogy az akku magától öregedne, korrodálna el idejekorán. A gond valószínűleg bonyolultabb ennél.
Számtalan kérdőjel van tehát. Egyelőre az NTSB sem nyilatkozik a lehetséges okokról. Mindenesetre nem könnyű most a japán beszállító élete sem. A Boeingnak sem tesznek jót a hírek, lévén az évkezdethez képest 2,4% mínuszban állnak az árfolyamok, ám a japán cég részvényei a hírre közel 5, idén összesen már 12%-ot estek... A GS Yuasa szakértői egyébként szintén részt vesznek a megindult NTSB és az átfogó FAA vizsgálatban is.
Trikó Nick
Újabb cikkünk a témában >>
